Őrségi ízek

Vasi pecsenye
A legalább fél kilónyi, kicsontozott sertéstarját négy szeletre vágjuk, enyhén kiverjük, és egy éjszakára sós, borsos, fokhagymás tejbe pácoljuk. A húst pirospaprikás lisztbe forgatjuk, bő zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük. Dödöllével vagy hagymás törtkrumplival kínáljuk.



 Tökös-mákos rétes
Fél kiló főző- vagy sütőtököt meghámozunk, vékonyra darálunk, kissé sózzuk, majd kicsavarjuk. Harmad kiló mákot ledarálunk, ugyanannyi porcukorral elkeverjük. Rétestésztát készítünk, kihúzzuk, zsírral lekenjük. A tésztát egyenletesen megszórjuk a mákkal és ízlés szerint mazsolával, a felére tesszük a tököt. A rétest felcsavarjuk, olvasztott zsírral és tojással elkevert tejföllel bekenjük. Középmeleg sütőben megsütjük. Szeleteljük, forrón tálaljuk.



  A dödölle
A krumplit kockákra vágjuk, sós vízben megfőzzük, majd pürésítjük. Lassú tűzön lisztet adunk hozzá, egészen addig amíg bírjuk keverni. Ha kész van, húzzuk le a tűzről. Egy serpenyőbe tegyünk pár kanálnyi zsírt. Apróra vágott hagymát pirítsunk üvegesre, majd egy evőkanállal szaggassunk bele kis gombócokat a krumplipüréből. Tipp: a kanalat mártsuk zsírba, hogy a gombócok ne ragadnak össze. A gombócokat forgassuk bele a hagymába, hogy az ráragadjon az oldalukra. Tegyük tepsibe és forró sütőben süssük ropogósra. Mindig frissen, forrón tálaljuk! Önálló fogásként tejföllel kínáljuk, de köretként is kitűnő, például pörköltekhez.

Fejes saláta

A fejes saláta a tavasz hírnökei közé tartozik, üde friss zöld levelei étvágygerjesztően hatnak az emberre.
A salátát már a régi görögök is ismerték, zöld leveleknek nevezték, és az istenek eledelének tartották. 



Tartósították sóval és fűszerezték ecettel, sóval, tejjel, olajjal és borral. Hippokratész (Kr. e. 460-370) is megemlíti a salátát mint az egészséges táplálkozás egyik elemét, és dicséri egészségjavító hatását.

 Diocletianus feljegyzései szerint Rómában a főétkezésnél nem hiányozhatott az asztalról, és elengedhetetlen volt a fogyasztása. Közkedvelt étel volt a Római Birodalomban a salátából készült insalata nevű saláta: a salátát összekeverték babbal és más egyéb zöldségekkel, valamint olajjal, ecettel és fűszerfélékkel. 

A saláta a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi sókat tartalmaz. Rostanyaguk szükséges a gyomor, a bélműködés és az emésztés számára.

A salátában található: kalcium, magnézium, K vitamin, B vitaminok.

Többféle salátafajta ismeretes, és sokféle képpen készíthetjük el őket.
- salátát, amely a savanyúságot pótolja
- köretet is készíthetünk, ami a főétkezést pótolja
- húsételekkel együtt is fogyaszthatjuk
- készíthetünk főzeléket (főzés közben veszít az értékes vitaminokból)
- használhatjuk hidegtálak díszítésére 

Jelentős mennyiségű C-vitamin (40 mg 100 grammjában), emellett karotint, sok B-vitamint,

meszet, foszfort, és vasat tartalmaz. Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére. Különösen ajánlatos a fogyasztása kora tavasszal, amikor a szervezet vitaminkészletei kiapadóban vannak. Frissítő hatását a levelek citromsav-tartalma adja. Nem árt tudni, hogy az üvegházban vagy a fóliasátorban termelt fejes saláta vitamintartalma alatta marad a szabadföldiének.
 

Érdekességek

"A saláta az ételek birodalmában a szimfóniát helyettesíti. Megkomponálásához művészet, de feltétlenül szív és lélek kívántatik, és pazar bőkezűség akkor, amikor az olaj, fösvénység, amikor az ecet, és bölcsesség, amikor a só adagolásáról van szó" - írja Magyar Elek Az ínyesmester éléskamrája című gasztronómiai könyvében. A fejes saláta ugyanis nevét adta a későbbiekben minden nyers zöldségkörethez - még azt is így hívják, amelyikben már nem is szerepel a hozzávalók között. A költői ihletésű megfogalmazás azért a fejes saláta helyes elkészítésére is illik: el kell szakadni attól a tévhittől, hogy csak ecetes, - netán cukros - és sós vízben megforgatva lehet asztalra tenni.

forrás:házipatika

Finom sütemény - Rákóczi túrós

Ez a sütemény minden ellenkező hiedelemmel szemben sohasem volt a híres fejedelem kedvence, nincs is semmi köze a történelmi eseményekhez.

 De tény, hogy Rákóczi Jánosnak, neves 20. századi mesterünknek az alkotása valóban már a magyar konyha illetve cukrászat jó hírét öregbíti a nagyvilágban.

Rákóczi János 4 aranyérmet is nyert Bécsben, Frankfurtban és Berlinben szakácsolimpiákon. Az 1958-as világkiállításon Brüsszelben a hatvanhat nemzetközi szakácshíresség közül beválasztották a legjobb hatba. Szeretett alkotni, másik ismert étele a Rákóczi borjújava. A túrós sütemény receptje eme brüsszeli világkiállítás óta vált ismertté és a nemzetközi tekintélyt is megszerezte számunkra.

Hozzávalók:

• 25 dkg margarin
• 1,5 dl tejföl
• 35 dkg liszt
• 13 dkg cukor
• 1 db tojás
• 1 citrom reszelt héja
• pici só
• 1 csomag sütőpor
• A töltelékhez:
• 50 dkg túró
• 2,5 dl tejföl
• 3 evőkanál búzadara
• 4 tojás sárgája
• 1 citrom reszelt héja
• 2 marék aszalt ribizli (vagy mazsola)
• fél csomag vaníliás pudingpor
• cukor - ízlés szerint, de nem kell sok, mert a baracklekvár édes
• sárgabaracklekvár
• A tetejére:
• 4 tojásfehérje
• 30 dkg cukor
• pici só
• 1 kiskanál ecet

Elkészítés:

A tésztához a puha margarint összekeverem egy nagyobb tálban a többi hozzávalóval, majd egy közepes méretű tepsibe nyomkodom. Előmelegített sütőben 180 C fokon 18 percet sütöm.

A túrótöltelékhez szintén mindent egy tálba teszek, majd összekeverem. Az elősütött tésztát először megkenem sárgabaracklekvárral, erre kanalazom a túrós tölteléket.

Elsimítom a tetején a túrót, majd visszatolom a sütőbe, és 180 C fokon a túrót is megsütöm, további fél óra alatt.

A tojáshabot a cukorral, sóval és ecettel addig keverem géppel, amíg kemény habcsókot nem kapok, akkor jó, ha fejtetőre állítva az edényből nem folyik ki, hanem megáll benne. Ezt a habot csillagfejű nyomózacskóba kanalazom, és rácsokat nyomok a megsült tészta tetejére.

A hőmérsékletet visszaveszem 100 C fokra.

A tojáshabos rácsok belsejét baracklekvárral pöttyözöm, majd visszatolom a sütőbe, és most már csak szárítom a habot 100 C fokon-/ 20-25 perc//

recept:mindmegette
/ekesandi/

Tavasz - 3 zöldség egyben

A mángold

A Földközi-tenger népei már az i.e. V-IV. században is termesztették ezt a növényt. Legközelebbi rokona a  a cékla, a takarmányrépa és a cukorrépa.
Igen értékes zöldségnövény, egyesíti magában a spenót, a sárgarépa és a spárga legjobb tulajdonságait.
A mángold levele és nyele értékes vitaminokat, nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat tartalmaz.

Fehér, lila vagy piros levélnyele vastag, levele húsos, sötétzöld, igazán dekoratív zöldségféle, finom, és egyesíti magában a spenót, a spárga és a rebarbara tulajdonságait. 

  Szerves savtartalma miatt élénkítő hatású. Gazdag A-vitaminban. C-vitamin tartalma a paradicsoménál is magasabb. Nagy pektintartalma miatt könnyen emészthető. Csekély energia- és magas rosttartalma ideális fogyókúrás élelmiszerré teszi (6-7 százalék cukor van benne). K-vitamin-tartalma a csontok erősítéséhez járul hozzá. A benne lévő karotin a szem egészségét őrzi, és ausztráliai kutatások szerint csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Fogyasztása a tapasztalatok szerint előnyös a cukorbetegek számára, mert hozzájárul a vércukorszint szabályozásához.

Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.

Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele
.
Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.

Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele.

A levélnyélből kis előfőzés után készülhet saláta, de ha köretet ennénk, főzzük meg a mángoldszárat, és lecsöpögtetés után forgassuk át fokhagymás vajon.

Töltött mángold

Hozzávalók:
1 kg mángold
35 dkg darált sertéshús
7 dkg főtt rizs
2 evőkanál olaj
1 db tojás
2 dl tejszín
2 evőkanál finomliszt
tej
só
őrölt bors

 

 Töltött mángold

Elkészítés:
A darált húst a rizzsel, a tojással, a sóval meg a borssal összedolgozzuk, és 8 részre osztjuk. A gombócokat mángoldlevelekbe burkoljuk. A maradék mángoldot laskára vágjuk, és forró olajon megfuttatjuk. Megsózzuk, és amikor levet ereszt, a töltelékeket egymás mellé belehelyezzük. Fedő alatt, lassú tűzön fél óráig pároljuk, majd kiszedjük. A visszamaradt, vágott mángoldot a tejszínnel simára kevert liszttel besűrtjük, turmixoljuk, és ha kell, kevés tejjel hígítjuk. A töltelékeket visszarakjuk a szószba, és meg egyszer felforraljuk.

Forrás:Mindmegette

A halászlé

    A halászlé a néprajzi szakirodalom szerint a „hosszúlére eresztett halpaprikás”- sal azonos, s még a 100 év ezelőtti szakácskönyvek is „halpaprikás halászosan” cím alatt ismertették. Vizek melletti vendégeskedések, halfőző mesterek, csárdák, vendégfogadók kedvenc fogása volt és maradt is mind a mai napig.
Természetesen más a vendéglői és más az otthon főzött halászlé. A szabadtűzön főzött az igazi. A jó és sokféle halon, a sajátos elkészítési módon, a megfelelő paprikán, hagymán és egyéb fűszereken kívül a valódi halászlének a megfelelő”kelléke” a szolgafa és a bogrács.
Kevesen tudják, hogy hazánkban a hódoltság utáni időkben is már a „törökbors” – ként emlegették a paprikát.
Mindennapos fűszerré válása, széleskörű elterjedése tette, hogy a halászlé a XVIII. század második felétől szegények és gazdagok egyformán kedvelt és keresett eledelévé vált.
Idehaza különböző tájegységek vitatják a maguk elkészítési módjának egyedül hiteles módját és elsőbbségét. Kié a pálma? Melyik volt az első?
Ma már nehéz eldönteni.
Az első hiteles recept:
A tekintélyes szakértő Herman Ottó ”étele” szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kívánkozik bele. Tisza mellékén pontyból, csukából, angolnából és kecsegéből főzték. Paprika, hagyma és babérlevél volt az igazi ízesítője.
A szegedi levének olyan sínének kellett legyen, mint „a legdühödtebb bika vére”. A komáromit sok hal (ponty, harcsa, kecsege) paprika és hagyma fele – fele aránya jellemezte. A Balaton melléki, úgynevezett „ritkás” hal lébe sok hagymát, de paprikát csak módjával, és kecsege helyet csak apróhalat, főleg dévérkeszeget írtak elő a népi receptek.
A halászlé első hiteles leírását Tolnából, a XIX. század elejéről németnyelvű úti naplóból ismerjük. Az első fogás pontyból készült, melyet boros lében főztek az ott élők „halászlé” - nek nevezik ezt és a halrészek fűszerezéséhez a törökborsot, használták. „ A halszeletek kitűnően ízlettek nekem, de ilyen égő paprikaleveshez az én ínyemnek nem volt kellő fogékonysága” – idézi Solymos Ede tudós, néprajzos, tapasztalatait velünk is megosztó német utazót.
Alig valamivel később az ugyancsak a német Eissl gazdasági tanácsos 1808 – „halicli” - t evett a Keszthely környéki kis – balatoni halász szigeteken jártakkor. Egy 1822 – ben írott szerződés szerint a halászok „halászos levet” voltak tartóztak főzni, ha az uraság követelte.
Híre messzi terjedt:
Érdekes, hogy ezekből az évekből legtöbbet a balatoni halászléről tudunk. Számos reformkori szerző és leírás említi.
Így például:  „ A főzőmester a halakat, midőn már elfőttek, leszűré s külön raká, de benne hagyák a vízben azon jó ízt, mely a balatoni halászlét oly híressé teszi.”  - írta Vörösmarty Mihály.
Aki csak megkóstolta, elvitte hírét szerte az országba. Ismert lett a balatoni halászlé. Hogy mennyire, annak bizonyítására álljon itt Horváth József Elek (Szombathely 1784 – Kaposvár 1935.) tudós kaposvári gimnáziumi igazgató, és 1832 - ben irodalmi – természettudományos folyóiratban megjelent útinaplójából egy részlet:
…visszamenénk a szőlőhegybe egy szíves keszthelyi lakoshoz halászlére meghívatva. Ennek mi Vas vármegyében csak hírét hallánk, de azt a jóságot, melyet ez a szájjal éreztet nem is képzelheted; pedig mi együgyű annak készítése! Öszveszednek tudniillik mindenféle halat, s annál jobb, minél többnemű kevertetik össze, ezeket darabokra metélvén, bográcsba rakják, s megsózván egy egész paprikát és fél marok vöröshagymát közibe hintnek s ekképpen a bográcsba befojtván tulajdon gőzében, párolják.
Annak utána egy kis sárga rántást csinálnak, melyet vízzel kevert vörösborral, melybe ismét petreselmet és kakukkfüvet hánynak, felöntik és egyszer felforrni engedvén, kitálalják. Valamint igen egyszerű ennek készítése, úgy íze fenséges.”
Horváth József Elek receptszerű és megfőzéshez is pontosnak mondható szövege az első hiteles, nem hivatásostól származó balatoni halászlé leírásunk. (Ebben az időben még a legismertebb és legjobb szakácskönyvek is alig, és különféle neveken ismertették a halászlét. Pl. az 1830 - as Magyar Nemzeti Szakácskönyv – mely akkor már a negyedik kiadás volt! – „halászhal vagy kevert halételek” néven említi.
Arról nevezetes, hogy készítéshez írója sárgás rántást, zöld petrezselymet, kakukkfüvet és citromlevet javall. Talán a balatoni és éppen a Keszthely környéki halászlékészítést használta forrásul? ...)
Ha a kéz melegét állja:
Az 1850 – es évektől kezdve a szakácskönyvek a halászlékészítést a mai összetételben és fűszerezéssel kezdik ajánlani.
(Pl. 1855 - ből a tiszai, 1863 - ból a rév - komáromi leírását olvashatjuk különböző forrásokból.)
Száz évnél alig több, hogy a jeles szakácsok, a szakácskönyvek összeállítói, majd írók és politikusok művei a velük kapcsolatos történetek előbb nemzeti, majd nemzetközi hírűvé kezdték tenni a halászlét.
Közötte is talán a legismertebbé a szegedi halászlét, annak mestereit, illatát, készítését, áhítatos és ínyes fogyatóit. (Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra és még sokan mások.)
Kevéssé ismert például Móra Ferenc által több helyen is megírt a halászlé főzésénél nélkülözhetetlen „kézzel való ellenőrzés” tudománya.
Az igazi halfőző mesterek szerint, ha a kéz a bogrács melegét állja, akkor az igazi, ízletes és kellőképpen megfőtt a halászlé!
A halászlé készítésének, összetételének, fűszerezésének, tálalásának ezerféle változata ismert és ajánlott.
A mai halászlé ismérveinek”szabályzatát” a legtalálóbban talán Erdei Ferenc összefoglalásából ismerjük:
Szerinte a Közép - Duna vidékén kellően tartalmas lé a kedvelt – nélkülözhetetlen hozzá a metélttészta. A Duna alsó szakasza mellett a savanyított (ciberével, babérral) lével készítettet kedvelik.
A Balaton mellékén a sűrű, de a leveses, kevésbé, kevésbé fűszeres az igazi, míg a tiszainál nem annyira a lé, mint inkább a hal szilárdsága, íze a fő követelmény.
És befejezésül egy gondolat: ma is szebben hangzik az általánosan használt „halászlé” kifejezés helyett a reformkori „halászos lé” forma.

Írta: Dr. Draveczky Balázs
A halászlé története
otthondoktor.hu

Tavaszi zöldség - a spenót

A spenót története

Őshazája Perzsia. A nepáli uralkodó ajándékul küldte a kínai császárnak. Európába a mórokkal került. Hívták „perzsafűnek", „spanyolzöldségnek" is. 

A spenót - vagy más néven paraj - Európa e déli pontjáról hódította meg az öreg kontinenst, nem véletlen, hogy Angliában sokáig spanyol zöldségként tartották számon.  

Ahogy Spanyolországba, úgy Velencébe is az arab kereskedők által került a spenót, ami az észak-olasz konyhában hamar meghonosodott, s gyakorta készítettek fenyőmaggal és egy kis mazsolával bolondított spenótos ételeket.

A spenót szülőhazája közelében is kedvelt zöldségnek számított. Anatóliában a 13. század környékén húsok mellé kínálták köretként, joghurtos-fokhagymás öntettel megbolondítva. A zöldség francia karrierjéért Medici Katalin kezeskedett, aki a könnyed olasz konyhát meghonosította francia földön, s többek között az általa kifejezetten kedvelt spenót is otthonra lelt új hazájában. A sokáig csak firenzei zöldségként aposztrofált spenótot a franciák hamar felfedezték, és konyhájuk részévé tették.

Dél-Franciaországban, Provence-ban nagyon kedveltté vált, még John Locke angol filozófus is megemlékezett róla: amikor azon a vidéken utazott, nagyon finom fűszeres, spenótos levest evett.

Magyarországra Szírián és Törökországon keresztül jutott el a spenót, nagyjából a 17. században, Észak-Amerikában meg 19. század legeleje óta termesztik, de a spenótfogyasztás igazi áttörését csak a 20. század első harmadában sikerül elérni. Popeye, a spenóttól erőre kapó rajzfilmfigura az Államokban a harmadik legnépszerűbb zöldséggé tette a spenótot. Ami egy nagyon bölcs dolog volt tőle.

/Mindmegette/

Miért?

A spenót ásványianyag (pl. szelén, magnézium és a króm), folsav, B- és K-vitamin összetétele kiemelkedő. Szabályozza a vérnyomást. Magas antioxidáns-tartalma és immunerősítő hatása véd egyes daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.

Vitamintartalma serkenti a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztését. Nyugtatja az idegrendszert. Karotin, lutein és zeaxantin tartalma fontos egyes szembetegségek kivédésében. Lúgosító, antibakteriális és gombaölő hatású.

Táplálkozási szakemberek a nyers spenótlé fogyasztását javasolják a felsorolt előnyökön kívül hiperaktivitás mérséklésére, vércukorszint-szabályozásra, vastagbél-tisztításra, fáradtság ellen.

Kiváló vasforrás?

Bár vastartalma magas, egekig történő magasztalása egy sajnálatos mérési hiba eredménye. Az 1870-es években ugyanis egy kutató elírta a tizedesvessző helyét. A hibát korrigálták, a tévhit maradt...

Veszélyes az oxálsav?

Az oxálsav a növényi és állati szövetekben természetesen előforduló, emésztést serkentő és vastagbéltisztító hatású vegyület. Gondot az okoz, amikor hő hatására (ásványi anyagokkal) kristályosodik. Ez az arra hajlamos emberekben vese-, illetve hólyagkő képződéshez vezethet. Az oxálsav gátolhatja a vas, illetve más ásványi anyagok felszívódását. A nyers spenót oxálsav tartalma viszont gátolja a kőlerakódást.

Spenót a piacon

• A keskeny, fodrosabb, sötétebb zöld levelű változatok erősebb ízűek.
• A sima levelű spenót általában enyhébb ízű.
• Élénk színű, fényes, sárga foltoktól mentes levelű spenótot keressünk. A selymes bevonat kezdődő rothadás jele lehet. A fonnyadt spenót nemcsak ízét, de tápanyagainak jelentős részét is elvesztette már.
• A friss spenótnak a tisztítása is könnyebb.
• Hűtőszekrényben a megtisztított spenót kiválogatott leveleit mosottan legfeljebb fél napig, mosás nélkül 4-5 napig tárolhatjuk.
• Dinsztelve jól fagyasztható.

Hogyan készítsük el?

A nyers levelek friss, enyhén édeskés íze hőkezelés során erőteljessé és savasabbá válik. Ha a recept vízben főzést javasol, próbáljuk saját nedvességtartalmán párolni: így gyorsabban elkészül és kevesebb vitamin megy veszendőbe.

Ha lehet, az ételbe csak a végén tegyük bele.

Receptek

Spenótos rizs
Hozzávalók (2 adag):

• 2 csésze víz
• 1 csésze rizs
• 1 ek olaj
• 1 közepes hagyma, kockára vágva
• 1 tk köménymag, só
• 1 tk koriandermag, összetörve
• 2 kicsi erős paprika, finomra vágva
• 1 közepes paradicsom, felkockázva
• 2 csészényi összevágott friss spenót

Vízben főzzük meg a rizst. Egy másik, nagy edényben melegítsünk olajat. A leírt sorrendben, a spenót kivételével tegyük bele a hozzávalókat és pirítsuk meg valamennyit. Végül adjuk a spenótot és még 2 percig kavargassuk. Tálalás előtt keverjük bele a rizst.

Spenótkrém
Hozzávalók (4 adag):

• 500g spenót, megtisztítva, falatnyi darabokra vágva
• 2 ek olaj
• 1 hagyma, vékonyra szeletelve
• 1 fokhagyma, finomra vágva
• 150g szalonna (szalonna), kockára vágva
• 2,5 dl tejföl
• 100g reszelt parmezán sajt
• reszelt szerecsendió, borsikafű (csombor), só

A felolvasztott olajon dinszteljük meg a hagymát, majd a fokhagymát és a sonkát. Egy percig pirítsuk, majd adjuk hozzá a tejfölt, a sajtot, szerecsendiót. 5 percig pároljuk. Másik edényben víz nélkül pároljuk a spenótot víztartalma elvesztéséig. Ekkor keverjük a tejfölös szószhoz. Tésztával tálaljuk.

/forrás:tudatos vásárló/

Kuglóf - császárkuglóf

Kuglóf...Gugelhupf, Kugelhupf...Felső-Ausztriában "Wacka" vagy Wacker, lengyeleknek "babka", cseheknek, szlovákoknak "bábovká".

Elnevezése a német "labda" vagy "gömb" jelentésű Kugel szóból ered.Biztosan más néven, de már az ókori rómaiak is ismerték ezt a süteményt.

 

Magyarországon a kuglóf az 1800-as évek elején kezdett elterjedni, mint az akkortájt igen divatossá vált uzsonnázás szertartásának elengedhetetlen tartozéka.

Az uszonnázás olyannyira közkedvelt társadalmi szokássá vált a városi polgárság körében, hogy 1884-ben amikor Bauer Soma megnyitotta igényes cukrászdáját az Andrássy úton, egy külön uzsonnatermet alakított ki a hölgyek részére.

De nem csupán a városi népek kuglófoztak.A gazdag lakodalmas menü része volt az éjfél után felszolgált "kuglihupp".

 

Ahány ház annyiféle változata ismert:narancsos, mazsolás, kakaós, diós, bécsi, dán lipcsei, mennyei,császárkuglóf.

Végül, de nem utolsósorban a fáma szerint I. Ferencz József császár nagyon kedvelt szeretője Schratt Katalin színésznő(akit éppen Sissi mutatott be a császárnak, és ajánlotta kegyeibe) gyakran készített neki gazdagon töltött kalácsot, mely a császárkuglóf néven került be a gasztronómia berkeibe.

(részlet:Halász Zoltán:Utazás Gasztronómiába című könyvéből)

 

Császárkuglóf

• fahéj
  10 dkg porcukor
  10 dkg mandula
  2 dl tejszín
  1 dl tej
  2 dkg élesztő
  1 evőkanál porcukor
  csipet só
  6 tojássárgája
  10 dkg Rama
  10 dkg mazsola
  
  

---

Elkészítés

1.Egy edénybe tesszük sót, a porcukrot, az 1 dl tejben felfuttatott élesztőt, a tejszínt, majd a liszttel jól eldolgozzuk. Apránként hozzáadjuk az olvasztott Ramát és addig dagasztjuk, amíg az edény falától el nem válik.

2.Meleg helyen, lefedve megkelesztjük. Közben a mandulát megtisztítjuk, finomra őröljük, porcukorral és fahéjjal elkeverjük.

3.A megkelt tészta felét Ramával kikent kuglófformába öntjük, a cukrozott mandulával meghintjük, majd a tészta másik felét is rátesszük.

4.Meleg helyen kelesztjük, majd gyenge, egyenletes hőfokon, tűpróbáig sütjük. A megsült kuglófot a formából kiborítjuk és még forrón cukorral megszórjuk.

 

Medvehagymás receptek

Medvehagyma krémleves

hozzávalók 4 főre

100-120 g medvehagyma
1 l zöldség alaplé
30 g olaj
1,5 ek liszt
só
bors
szerecsendió
50-100 g tejszín
cayenne bors
20 g hideg vaj

Elkészítés

A medvehagymát megmossuk, lecsöpögtetjük, nagyobb darabokra felvágjuk, majd egy kis levessel finomra pürésítjük.
Az olajat felhevítjük, a lisztet az olajban aranysárgára pirítjuk. Felöntjük a medvehagymapürével és a maradék levessel. Kb. 10 percig főzzük. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük.
Hozzáadjuk a tejszínt és felfőzzük. Cayenne borssal fűszerezzük. Hozzákeverjük a hideg vajat és rögtön levesszük a tűzről.
Tányérokba merjük.

Tavaszi, medvehagymás saláta

Hozzávalók: 1 fej saláta, 1 csokor medvehagyma, 1 csomó újhagyma, 1 csomó hónapos retek, vegyes magvakból egy marék, kis só, balzsamecet, olíva olaj

Elkészítése: megmosom az összes alkotó elemet, ha van, saláta centrifugában, ha nincs, tiszta konyharuhában megszárítom, majd darabokra tépkedem a leveleket, felvagdosom a hagymát, feldarabolom a retket, kicsit megsózom, ráteszem a magvakat. Ekkor rálocsolok 2 evőkanálnyi balzsam (vagy bor) ecetet, végül az ugyanennyi olajat. 2 salátáskanállal óvatosan összekeverem és kész.

Medvehagymás pogácsa

50 deka finomliszt,
25 deka Ráma
egy pohár tejföl
2 deci tej
3 deka élesztő
egy evőkanál só
kis cukor
egy csomag apróra darabolt medvehagyma

Elkészítés:

Lisztet összekeverem a sóval, összemorzsolom a margarinnal. Közben a tejet megmelegítem, belekeverem a cukrot, tejfölt és az élesztőt, megfuttatom, majd összegyúrom a margarinos liszttel és a medvehagymával. Nagyon laza tészta lesz belőle, kis liszttel megszórom, letakarom és legalább 2-3 órát kelesztem. Szokott módon kinyújtom, hajtogatom, nyújtom, hajtogatom, majd kinyújtom, és késsel bekockázom. Megkenem felvert, sózott tojással. Sütőpapírral fedett tepsibe pogácsákat szaggatok, majd 180-200 fokon kb. 40 perc alatt készre sütöm.

Itt a tavasz - a retek

Itt a tavasz! Szezonkezdet a piacon és a konyhában - rég várt friss tavaszi zöldségek salátáknak, köreteknek, főételeknek.

Nagyon régi és nagyon hasznos növényünk a retek , talán nem is hinnénk, mennyi mindenre jó ez a szendvicsbe rakva igen ízletes zöldség.

Már az ókorban is ismerték, termesztették és előszeretettel fogyasztották a retket, ezt az üdítő színű, hívogatóan piros zöldséget - különösen a téli időszakban jó vitaminpótló, tavasszal pedig a tavaszi fáradtság elűzésére. De segíti az emésztést, fiatalít, és még a vágyat is fokozza!

Talán kevesen tudják, hogy a retek nemcsak nagyon kedvelt zöldség, de értékes gyógynövény is. A keresztesvirágúak családjába tartozik, több fajtáját ismerjük és szeretjük. Észak-Kínában és a Közel-Keleti országaiban termesztették eredetileg, majd később Európában is meghonosodott. Évszázadokon át a bajorok mindennapos téli eledele volt például.

Az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök már az időszámítás előtt fogyasztották. Japánban és Indiában is termesztették. Kínából Mongólián keresztül Marco Polo hozta be Európába, ahol a germánok és a szlávok már a középkorban termesztették.

A legendák szerint egykor Delphoiban Apollóra, a fény istenének véleményére hivatkozva kinyilatkoztatták: a gyökérzöldségek között a retek a legértékesebb. Annyi aranyat ér, amennyi a súlya.

Az egyiptomi rabszolgák minden nap ettek belőle, a középkorban pedig a férfias, harcias Mars isten növényének tartották. A nemi vágy serkentőjeként emlegették. Az ógermán mitológia szerint a germán törzsek tavasszal ünnepelték Thor istent, feltételezhetően korábban az ő szent növénye volt a retek. A mitológiában az áll, hogy Thor igen hirtelenharagú, ugyanakkor nagyon termékeny istenség volt.


Remek vitaminforrás ez az üdítően piros zöldség : télen a C-vitamin miatt, tavasszal pedig a tavaszi fáradtság ellen érdemes fogyasztani. Kiváló ásványianyag-forrás. Emiatt igen hasznos a szervezetünkre nézve. Sok benne a kálium, de kevés a nátrium , ez fontos, mert a kálium-nátrium arány a keringési betegségek kialakulásában szerepet játszik. Ha megváltozik e két ásványi anyag aránya, az lehet oka a magas vérnyomásnak. Az arány helyreállítását biztosítjuk, ha eszünk retket, de ne sózzuk meg nagyon! A fogyókúrázók kedvence lehet, hiszen magas a rost- és alacsony energiatartalma miatt bátran fogyaszthatják. Ne hámozzuk meg mert értékes hatóanyagokat vesztünk el.

A retek a C-vitaminon kívül A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok nyomelemet is tartalmaz. A megfázás és a cseppfertőzések megelőzhetők vele, hiszen mustárolaj-glikozidjai miatt antibakteriális és gombaölő hatású. A máj méregtelenítését is segíti. Serkenti az epekiválasztást. Vizelethajtó, vesetisztító, de étvágygerjesztő hatású is.
A retek íze borsos, erőssége nem pusztán fajtájától, hanem nagyban termőtalajától is függ.

A különböző fajták mind színükben, mind alakjukban igen nagy eltérést mutatnak egymástól.
A piros retek élénk rózsaszín, apró gömböcske, egész évben kapható. A francia reggeli retek kicsit hosszúkás, tojásdad alakú és valamivel enyhébb íze van, mint gömb alakú testvérének.
Harmadik retekfajta a daikon retek, ami a legcsekélyebb hasonlóságot sem mutatja rokonaival. Színe fehér, alakja hosszú, répa-szerű. Íze már hasonlít a több retekére, borsos, erős.

Energitartalom
20 kcal, 84 kJ/100 gramm

Melyiket vásároljuk?
A retek vásárlásánál árulkodó a zöldség levele, így olyan helyen vegyük meg ahol ellenőrizhetjük, hogy azok tömörek és ropogósak. A retek maga legyen szép, élénk, és héja tiszta, foltoktól mentes. Vásárlás után már eltávolítható a zöldje, többet nem lesz rá szükségünk.

Eltarthatóság, tárolás
Ha a hűtőben, befőttes üvegbe állítjuk, egy kevés vizet öntünk rá és visszazárjuk rá a tetejét, akkor aránylag hosszan eltartható.

Előkészítés
A retek nagyon hálás alapanyag, pusztán meg kell mosni és már fogyasztható is!

Reggel méreg?

A közismert mondás szerint a retek „reggel méreg, délben étek, este orvosság". Mindez a kéntartalmú vegyületekben, ill. illóolajban gazdagabb téli retekre utal. Reggel ugyanis, amikor (elvileg) üres a gyomrunk, az emésztést elősegítő anyagok irritálhatják a gyomornyálkahártyát, az arra érzékeny egyéneknél esetleg görcsös fájdalmakat okozva.
forrás:retek,napi doktor

Tavaszi fáradság? Tegyünk ellene!

A tavasz beköszöntével sokaknál jelentkező kimerültség, levertség, aluszékonyság - amit tavaszi fáradtság néven ismerünk - a világ bármely pontján megfigyelhető, ahol markánsan elkülönülő évszakok váltják egymást. Főként a mérsékelt övi területeken fokozottan jelentkeznek azok a tünetek, amelyek a szervezet átállását kísérik.

A tél, a hideg idő elmúltával a szervezetnek rövid idő alatt kell új környezeti feltételekhez alkalmazkodnia. Télen anyagcserénk lelassul, szervezetünk a raktározásra rendezkedik be. Ezért fordul elő az, hogy - a kevés mozgás mellett - a téli hónapokban könnyebben hízunk.

A melegebb idő kezdetével szervezetünk igyekszik alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, több napsütéshez. Anyagcserénk, hormontermelésünk felgyorsul, szervezetünk átmenetileg "megbolydul".

 . Válogassuk meg mit eszünk, érdemes pár napos diétát beiktatni a téli raktározás után./meteoline/

A tejföl

 

A tejföl törtfehér színű, kellemesen savanykás, sűrűn folyós állagú tejtermék. A savanyított tejtermékeket az ember a történelem előtti idők óta ismeri és fogyasztja: a nyers tej hűtés nélkül gyorsan megsavanyodik, ám elődeink észrevették, hogy úgy is ehető, sőt üdítő, kellemes ízű élelmiszer keletkezik.

A tejföl központi szerepet tölt be a magyar konyhában: számos ételünk fontos összetevője, szinte mindenhez kell, hiszen levesek, főzelékek, húsos ételek, tészták, köretek, saláták, sok desszert receptjében is megtaláljuk

A savanyított tejtermékek közé tartozik a tejföl, a kefir, a kaukázusi kefir, a joghurt, a joghurtital vagy éppen a joghurthab. A tejföl régen természetes úton készült úgy, hogy a tejet csuporba töltötték, állni hagyták, így a megsavanyodott aludttej úgynevezett spontán felfölöződésen ment át: a kisebb sűrűségű zsírgolyócskák a felszínre kerültek, ez a tej föle, amit leszedtek.
A savanyodás előtt a tej felszínéről leszedett zsírréteg a tejszín. Házilag a megsavanyodott aludttejből melegítés után készült a túró.
Manapság üzemben mesterségesen állítják elő a tejfölt nagy mennyiségben úgy, hogy a pasztőrözött tejet vagy a tej és tejszín keverékét tejsavbaktérium-tenyészettel (oltóanyaggal) savanyítják, aztán homogénezik, hogy a savókiválást elkerüljék. A gépesített folyamatban készülő, 12 és 20 százalékos zsírtartalmú tejfölt poharakba öntik, lezárják, lejárati időt pecsételnek rá. 

Miért egészséges?
A savanyított tejtermékekben a tejsavbaktériumoknak köszönhetően úgynevezett előemésztett fehérjék vannak, ezért a tejföl a nyers tejnél sokkal könnyebben emészthető. Általában valamennyi savanyított tejtermék az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza, és jelentős a B1-, a B2- és az A-vitamin-tartalma. Az ásványi anyagok közül az első a kalcium, kisebb mennyiségben a karotin, a kálium, a nátrium, a foszfor és a cink említendő. A tej „élet, erő, egészség”, tehát a savanyított tejtermékek mindennapos fogyasztása nagyon ajánlott. Az élőflórás változatok még egészségesebbek.
 

Noha itthon szeretünk azzal dicsekedni, hogy a tejföl csak a magyar konyhára jellemző, ez koránt sincs így: van francia és orosz rokona is - ráadásul az utóbbi, a magas zsírtartalmú orosz szmetana ízében is szépen hozza a mi karakteresebben savanykás tejfölünket.

A creme fraiche (szó szerinti fordításban "friss tejszín") a francia konyha gyakran használt alapanyagaként terjedt el. Íze kissé savanykás, de lágy, és van benne egy nem tolakodó édeskésség is - akik a mi nagyipari tejföljeinkhez szoktak, azok ezt talán nem tudják hova tenni. A creme fraiche-re érdemes egy nagy gyűjtőkategóriaként tekinteni, amibe minden savanyított tejszín belefér, kezdve az enyhébb ízű változatoktól kezdve (creme fraiche, crema mexicana) egészen a markánsabban savanyúakig (mint a mi tejfölünk vagy az orosz szmetana, amelynek neve egyszerűen tejfölt jelent). 
Clotted/double creamIgen magas zsírtartalmú, sűrű, édeskés tejszín. A hagyomány szerint a Délnyugat-Angliában található Devon és Cornwall a szülővárosok. Zsírtartalma olyan nagy (a clottedé minimum 55%), hogy szobahőmérsékleten szilárd, mint a legtöbb állati zsiradék. A tejszínnek azt a formáját hagyományosan teljes tehéntejből készítették: a tejet először széles tepsikben állni hagyták, hogy a tejszín kiüljön a tetejére, majd melegíteni kezdték - általában vízfürdőben. Amikor a folyadék tetején elkezdett csomósodni a zsír vagy tejszín, akkor leszedték egy hosszú nyelű eszközzel.

Tippek tejföllel

• Tejföllel eredményesen csökkenthető az elsózás.
• Házilag készült aludttejük finomabb lesz, ha a tejbe literenként egy evőkanál tejfölt keverünk.
• Ha a tésztába a vaj egy része helyett tejfölt keverünk, könnyebb nyújtani.
• A tejfölös ételt nehezebb tárolni, mert a félretett ételben erjedést okozhat.
• A leégett bőrt nyugtatja a tejfölpakolás. De vigyázat, az égési sérülésnek árt, tehát csak akkor használjuk, ha a bőr még nem sebes!

Az articsóka egyszerre zöldség-, dísz-és gyógynövény

A mediterrán articsóka egyszerre zöldség-, dísz- és gyógynövény. Dekoratív virágzata nem csak ízletes, de virágcsokrok gyakori kelléke is.

Az articsóka (Cynara scolymus L.) mediterrán eredetű növény, amely a fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozik. Az articsókát már az ókorban is ismerték, a rómaiak az étkezésen kívül gyógynövényként is használták. A bogáncsra emlékeztető évelő növény őshazája feltehetően Délnyugat-Európa vagy Észak-Afrika. A növény 1,5-2 méter magasra is megnő. Gyökértörzse minden évben vastagodik, majd fokozatosan elfásodik. Az elágazó szárán találhatók az igen nagyméretű, dekoratív gömbölyű fészekvirágzatok, amelyek általában 8-12 cm átmérőjűek. A növény ki nem nyílt virágzatkezdeményét hasznosítják étkezési célra. Az articsóka évente kétszer terem, először márciustól májusig, majd októbertől decemberig lehet szüretelni. A korai fajták megvastagodott sziromvirágai ibolyakék színűek, a késeieké pedig zöldek. Az articsóka értékes zöldség-, dísz- és gyógynövény.

Az articsóka rendkívül gazdag ballasztanyagokban, káliumban, magnéziumban, vasban és B1-vitaminban, de tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt és nátriumot is. 100 gramm articsókában csupán 55 kcal energia van, így az alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú diéta fontos eleme.
Magas vérnyomás, cukorbetegség, máj- és vesebántalmak esetén bevethetjük az articsókát, hiszen epehajtó, koleszterincsökkentő és emésztéssegítő hatása is ismert, sőt gyökérzetének antibiotikus hatást is tulajdonítanak. Afrodiziákumként tisztelt növény, tele van vassal, fehérjével, vitaminokkal. 

Ha friss articsókával próbálkozunk, készüljünk kemény munkára, és fejenként egy-egy articsókával számoljunk legalább. A kemény pikkelyszerű leveleket vissza kell vágni, és az articsókát sós vízben vagy gőzben meg kell párolni.

Íze erős, markáns, nem is igen kell fűszerezni. A megfőtt articsókát hosszában négyfelé vágva forgathatjuk lisztes tojásos bundába és kisüthetjük olajban. 

Ha maradt a húsvéti sonkából

 A főtt sonka hetekig is eláll a hűtőben, így nem kell attól tartanunk, hogy hamar megromlik. Egy kis fantáziával könnyen becsempészhetjük ételeinkbe a húsvéti sonkát kicsit újraértelmezve, torma és kalács nélkül.

Vékonyan felszelve tehetjük pizzára, apróra kockázva szinte bármilyen tésztaételt feldobhatunk vele, de lángostésztába is tehetjük.

Sonkás krumplipuffancs

Hozzávalók: maradék krumplipüré (3 dl), maradék, felkockázott sonka, 10 dkg reszelt sajt, 2 tojás, 10 dkg liszt kevés sütőporral keverve, só, bors
Elkészítés: A hozzávalókat összedolgozzuk, majd forró olajban kisütjük.



Almás sonkasaláta

Hozzávalók:

• 40 dkg alma
• 10 dkg sonka
• 2 főtt tojás
• 5 dkg dió
• 1 dl majonéz
• 1 dl tejföl
• 1 citrom leve
• 3 dkg porcukor
• só
• petrezselyemzöld

Elkészítés:

Összekeverjük a majonézt, tejfölt, a citrom levét, porcukrot, sót. Ebbe a salátaöntetbe keverjük bele az apróra vágott almát, csíkokra vágott sonkát, feldarabolt főtt tojást, durvára vágott diót és az apróra vágott petrezyelyemzöldet.

Ledarálva, mustárral ízesítve felhasználhatjuk tölteléknek akár egy sajtos-sonkás lepényhez, akár kifliket tölthetünk vele. Ha felkockázzuk, beleszórjuk sűrűre főzött besamelmártásba, remek rakott tésztát süthetünk belőle. De nagyon finom a zsenge zöldborsóleves is sonkával, sok-sok friss petrezselyemmel, apró galuskákkal.

/mindmegette/