2015. április 24., péntek

Pizza

A legenda szerint századokkal ezelőttre nyúlik vissza a pizza története… Történt pedig, hogy egyszer egy szegény vándorlegény kopogtatott egy olasz falucska háza ajtaján. Senki nem volt épp otthon, csak a gazdasszony, de az is nagy munkában, kenyérdagasztás közben. Akkoriban úgy illett, hogy ennivalóval kínálják a vendéget. Csakhogy szegény háziasszony bajban volt, mert  semmi étel nem volt otthon, még kenyér se, hisz a tészta is épp kelt. Szerencsére eszébe jutott a megoldás. Lecsípett egy kis darabot a kenyértésztából, megpakolta a kamrában talált maradékokkal, zöldséggel, paradicsommal, maradék juhsajttal és betette a kemencébe. Mikor megsült, feltálalta a világ első pizzáját. Hogy valóban ez volt-e a világ első pizzája, és valóban így esett-e a dolog, nem tudni. Mindenesetre tény, hogy a pizza ma a világ legnépszerűbb eledele. Alapja egy kelt tésztából készült vékony lepénykenyér, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütőben megsütik. Jellegzetes fűszere az oregánó. A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a picea szóból ered, amit a rómaiak a kemencében sütött kenyérre használtak, de az is lehet, hogy a latin pincere (összegyúrni) szóból származik.

Egyszerű, olcsó pizza

Hozzávalók: 20 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, kb 2-2,5 dl víz, 1 evőkanálcukor, 1/4 teáskanál só, a tetejére: ami a  hűtőben találató  /pár szelet kolbász, szalámi,szalonna, cipős paprika, 1 dl tejföl, pizzafűszer, reszelt sajt,paradicsom, stb.

1 dl vízet langyosra melegítjük, belekavarjuk a cukrot, majd a morzsolt élesztőt. Felfuttatva hozzáadjuk a sóval elkevert liszthez, és annyi további langyos vízzel dolgozzuk ki, hogy lágy, könnyen kezelhető tészta legyen. Letakarva megkelesztjük. Nem nyújtjuk ki, lisztezett felületre szedjük, és kézzel húzogatva próbáljuk tepsi nagyságúra formázni, majd négybe hajtva előre kikent tepsibe emeljük, kihajtogatjuk.  Kicsit kelni hagyjuk, bekapcsoljuk a sütőt. 1-2 evőkanál ketchupot elkavarunk a tejföllel, megkenjük a tésztát, megszórjuk pizzafűszerrel, majd rárakjuk hozzávalókat. Megszórjuk reszelt sajttal, majd készre sütjük.

Képtalálat a következőre: „pizza”

2015. április 8., szerda

Szépítő ételek

Gyümölcsök

A sötét színű bogyós gyümölcsök, mint a ribizli, a szeder, az áfonya és a tőzegáfonya, nemcsak édesen ízletesek, hanem a bőrünk egyik legjobb barátai is. Az ezekben a finomságokban található C-vitamin és antocianinok megvédik a szöveteket a korai öregedéstől, feszesítik a bőrt és feltöltik az apró ráncokat.

Thinkstock

A citrusfélék sem kevésbé hatékony bőrszépítők. A narancs, a citrom, a grépfrút és társaik magas C-vitamin-tartalmuknak köszönhetően erősítik a szervezet (és így a bőr) védekezőrendszerét, megvédik a sejteket a károsodástól, illetve feszesebbé teszik a kötőszöveteket.

Zöldségek
A brokkolit nemcsak azért szeretjük, mert könnyű és tápláló, hanem mert kiváló öregedésgátló is. A zöld zöldség szulfarofant, azaz szerves ként és cisztein aminosavat tartalmaz, amelyet a párolás után is megőriz.

A kelkáposzta A-vitaminban és többféle antioxidánsban gazdag, amelyek megvédik a bőrt az idejekorán bekövetkező öregedéstől.

A sárgarépában található béta-karotin erősíti a bőr védelmét a káros napsugárzással szemben, és megvéd a korai öregedés hatásaitól, ránctalanít, feszessé, teltebbé varázsolja az arcbőrt.
A hüvelyesek is bőrbarát étkek, a bab, a lencse, a borsó és a többi hüvelyes magas fehérje-, cink- és magnézium-tartalommal dicsekedhetnek, amelyek hatékonyan segítik a sejtek megújulását.
A paprika az egyik legegészségesebb zöldség, egyedülállóan magas a C-vitamin-tartalma, amely bőrfiatalító, bőrszépítő és erősíti a kötőszöveteket.

A spárga a narancsbőr eltüntetésében hatékony zöldség, a benne lévő aminosavak és az aszparaginsav segít a bőr vízháztartásának megőrzésében, ezzel eltüntetve többek között a cellulitiszt és más bőrhibákat.

Thinkstock
A spenót magas C-vitamin- és vastartalma lassítja a bőr öregedését, késlelteti a ráncok kialakulását.
Ahogy a spárga, úgy a paradicsom is a cellulitisz ellen nagyszerű. Ezenkívül a sárgarépa mellett a másik nagyszerű zöldség, ami megvédi a bőrödet és a szervezetedet a napsugarak káros hatásaitól.

Tejtermékek
A tej élet, erő, egészség, ráadásul szépít is. Hogy a bőröd sima, üde és ragyogó legyen, segítségedre lehet a tejben és a tejtermékekben bőségesen megtalálható fehérje, kálcium és A-, D-, E-vitamin.
Az író (a vaj, illetve a túró készítése során keletkező melléktermék) amellett, hogy alig tartalmaz kalóriát, kálciumban, fehérjében és B-vitaminokban nagyon gazdag. Ha rendszeresen iszol írót, akár ízesítve, akár natúr, elősegítheted és felgyorsíthatod a bőröd regenerációját.

 Hal

A különböző halfélék húsában található aminosavak feszesebbé teszik a bőrt, a B-vitaminok megfiatalítják, például a B3-vitamin egyenletes tónust ad a bőrnek. A tengeri halak és herkentyűk ráadásul vitalizálttá, puhább tapintásúvá teszik a bőrt.

Gabonafélék és pékáruk
A tönkölybúzában csak úgy hemzsegnek a vitaminok, a jó minőségű fehérjék és a kovasavak. Ezek pedig erősítik a kötőszöveteket, így feszesebb lesz a bőröd, segítenek megőrizni a bőr nedvességtartalmát és rugalmasságát.
Mivel a kölesben sok-sok vitamin, vas és kovasav (más néven szilícium) van, ez a gabonaféle megakadályozza, hogy a bőr idő előtt petyhüdtté váljon.
A tejes kiőrlésű lisztből készült pékáruk sokkal több B-vitamint és magnéziumot tartalmaznak, mint a "fehérek". Ezért a bőröd érdekében is érdemes ezeket választanod, hiszen simábbá, szebbé teszik azt.

Olaj és olajos magvak
A dió gazdag E-vitaminban, cinkben és omega-3-zsírsavakban, így ha rendszeresen csemegézel belőle, megvédheted a bőrödet a korai öregedéstől és az öregedési foltok kialakulásától.
Ugyancsak valódi tápanyagbomba a mandula is. A mandulában különféle vitaminok találhatóak, valamint rengeteg vas és fehérje, de telítetlen omega-zsírsavakban is nagyon gazdag, amelyek a bőrfeszesítő kollagén termelődését segítik. A vékony barna héját azonban soha ne szedd le, hiszen bőrszépítő cinket, foszfort, magnéziumot és antioxidáns E-vitamint tartalmaz.

2015. április 7., kedd

Fogyasszunk leveseket!

Fogyasszunk leveseket!


A leves az ember egyik legősibb és legalapvetőbb tápláléka. A legelső levest az ősember készítette el, természetesen a maga kezdetleges módján egy földbe vájt gödörben. A főzés folyamata i.e. 5000 évvel változott meg, amikor elkészültek az első kerámiaedények.

A leves az egyik legváltozatosabban és legízletesebben elkészíthető étel. Az utóbbi időkben azonban egy kicsit megfeledkezett a világ erről az egyszerű és fontos – a magyar étkezések során évszázadokon keresztül felszolgált – fogásról, mely a legtöbb nép konyhájának, így a magyar konyhának is jellemző, elmaradhatatlan étele. Gondoljunk csak gasztronómiánk híres leveseire: az Újházi-tyúkhúslevesre, a Jókai-bablevesre, a Mikszáth nevéhez kötődő palóclevesre, vagy a Krúdy írásokban szereplő különleges levesekre. Rengeteg leves létezik szerte a világon, hiszen sokféle alapanyagból, változatos konyhatechnikai módszerekkel készülhet. Lehet hideg vagy meleg egyaránt, és általában az étkezés legelső fogása. Európában leginkább a déli étkezéshez, más népeknél viszont a vacsorához kötődik.

A leves mindezek mellett értékes is szervezetünk számára, hiszen minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, annál magasabb a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg). Gazdag ízanyagokban, illata étvágygerjesztő, kedvező hatással van az emésztésünkre, és segít szervezetünk folyadékigényének kielégítésében.

A hozzávalók és a tüzetes elkészítés következtében a leves egy aromainfúzióvá alakul át.




A leves elkészítésekor kevés tápláló anyag vész kárba, mivel a főzés ideje alatt, mindezek a levesbe koncentrálódnak. Mégis a C- vitamin eltűnik a hőkezelés folyamán, ezért ajánlott minél később hozzáadni a leveshez a zöldségeket.

A rendszeres levesfogyasztás egyszerre jelent folyadékpótlást és táplálékfelvételt is.

2015. április 2., csütörtök

Nincsen húsvét kalács nélkül

 


A kalács egy igen egyszerű, picit édes kelt tészta, ami igen sok egyéb édes pékáru alapját képezheti. A kalácshoz alapvetően lisztre, egy kevés friss (vagy száraz) élesztőre van szükség, vajra és tejre.

A lágy kalács igazán ünnepi, húsvétkor pedig elmaradhatatlan. A sonkához édeskés, töltetlen jár, de desszertnek más variációban is készíthetjük.

Hozzávalók: 

1 dl tej + a kenéshez ízlés szerint
40 dkg liszt
 5 dkg cukor
 6 evőkanál olaj
 2 dkg élesztő
csipet só
a díszitéshez főtt vagy csokitojás

Elkészítés:

 

A tejet kissé meglangyosítjuk. A liszthez adjuk a tejet, a cukrot, az olajat, 1 csipet sót. Belemorzsoljuk az élesztőt, ezután addig dagasztjuk, amíg a tészta fényes nem lesz és elválik az edény falától. Letakarjuk, meleg helyen a duplájára kelesztjük. A tepsit kibéleljük sütőpapírral.



A tésztából 2 egyforma hosszúságú rudat sodorunk. A 2 rudat összecsavarjuk, kör alakúvá zárjuk össze. (Olyan lesz, mint egy kis fészek.)  A tepsibe rakjuk, és még 15 percig kelesztjük. A sütőt 200 C-fokra előmelegítjük. A tésztát megkenjük a maradék tejjel, és kb. 20 perc alatt aranybarnára sütjük

 A kalács közepét festett főtt tojásokkal vagy csokitojásokkal díszítjük.