Eperkrémleves

Hideg mézes eperkrémleves

/2 személyre/

40 dkg eper, 1,5 dl tejszín

l dl tej, 3 evőkanál méz
1 szál menta, a díszítéshez eperszörp

Az epret megmossuk,lecsumázzuk. A menta csücskét díszítésnek félretesszük, a többi levelét levesszük. Az epret a mézzel, a mentalevelekkel, a tejszínnel és a tejjel turmixgépben simára keverjük. Tetejét eperszemmel, a menta csücskével, kevés eperszörppel díszítjük. Azonnal tálaljuk.

Az eper

Mindenki kedvence, a tavaszi napsütés egyik első ajándéka.

Az eper szív alakját a természet formázta, a benne rejlő értékes anyagok pedig szívünket is védik a betegségektől. Külső megjelenése talán azért is olyan kellemes, mert a rózsafélék családjába tartozik.
Termesztése időszámításunk előtt elkezdődött. A rómaiak nagyon kedvelték, aztán a birodalom bukása után egy időre elfeledték. A középkori Európában újra elterjedt, de a tizenkilencedik századig luxuscikknek számított.  

  100 gramm eper 60 mg C-vitamint rejt magában, s ezzel a gyümölcsök között dobogós helyet érdemel. Az eper ráadásul alacsony energiatartalmú (100 grammban 35 kalória), s íze pedig egyszerűen fenséges. Vas-, kalcium- és magnéziumtartalmával gondoskodik szervezetünk ásványi anyag-egyensúlyáról, s önmagában is tápláló, könnyű étkezést tesz lehetővé.   Kitűnő vértisztító, csökkenti a szívbetegségek, a kötőszöveti gyulladások, az érelmeszedés és a rák kialakulásának esélyét. A benne található vegyületeknek kifejezetten fiatalító hatása van.

Palacsinta

A palacsinta folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán megsütött, tésztája ízesítése szerint édes vagy sós étel. Összetevői aszerint különbözőek, hogy melyik országban készítik. Alapvetően liszt, tojás, só, és/vagy cukor, valamint víz, szódavíz és tej felhasználásával készített folyékony tészta, melyet serpenyőbe vékonyan kiöntve megsütnek. Általában valamilyen töltelék kerül rá, négyrét hajtják, vagy feltekerik, esetleg tortaformát készítenek belőle, ilyenkor szeletelve tálalják. Tölteléke szintén nagyon sokféle lehet a tájegységek ízlésvilága szerint. Európában az egyik legismertebb meleg tészta, de világszerte ismerik és kedvvel fogyasztják önmagában és más ételek körítéseként. Számos nemzet vallja maga specialitásnak a  köztudatban, ami annak köszönhető, hogy az eredete egy közös pontba a római birodalomig vezethető vissza.

A palacsinta eredete a római korból származik, neve latinul placenta volt.

 A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Azonban tudni kell a pajzsos sütésről, hogy a római legionáriusok pajzsa a Scutum valójában fából készült, akárcsak a Clipeus, szóval megkérdőjelezhető ennek igazság alapja. Összetétele liszt, víz és kevéske só volt. Nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mert hosszabb ideig eltartható volt. Ekkoriban nem is édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna-medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre

. Az első feljegyzéseket már 1439-ben lehetett olvasni, ahol egy recept is szerepelt. A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható.^[3] A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi, hamvazószerdát követő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására. Az angolszász országokban palacsintát megünneplő nap született, mely napon palacsintasütő, palacsintaevő, palacsintafeldobó és -tekerő versenyeket rendeznek. Az ünnep alkalmából világrekordok megdöntésével kísérleteznek, palacsintaevő, -eldobó, -elkapó kategóriákban. 1994-ben Rochdale-ben sütötték ki a világ legnagyobb palacsintáját, amely 15 méter átmérőjű, 3 tonna a súlyú, és kb. 2 millió kalóriát tartalmazó édesség volt.


Ez a nagyon kedvelt édes tészta az egész világot meghódította. A palacsintának nemcsak a neve változik országonként, hanem az összetétele is.

Képviselőfánk

 Szép és finom, mindenki kedvence..

Hozzávalók:

1 dl víz
Csipet só
1 kk cukor
10 dkg liszt
3 db tojás
10 dkg ráma margarin

Elkészítése:

A vizet a cukorral, sóval és a margarinnal felforralom. Állandó kevergetés mellett hozzáadom a lisztet. Leveszem a tűzről és, ha kihűlt egyenként hozzáadom a tojásokat.
Sütőpapírral bélelt tepsibe dió nagyságú gömböket teszek. Ha nincs otthon nyomózsák, akkor nylon zacskóba teszem a masszát, kivágom a zacskó száját és abból nyomom ki a tepsire. Ne tegyük túl sűrűn a gömböket, mert sütés közben duplájára nő a tészta. Előmelegített, forró sütőben kb 15 percig sütöm. A sütő ajtaját ne nyitogassuk közben, mert összeesik a tészta.

Sajtos mini fánk
/Horváth Ilona receptkönyvéből/

Krém I.
3 tojás sárgája
2 dl tejszín
20 dkg reszelt sajt
10 dkg vaj

 Elkészítés:
Gőz fölött a sárgájából és a tejszínből krémet keverünk,majd hozzáadjuk a reszelt sajtot és a vajat. Ízesítjük sóval, borssal.

Krém II.
3 dkg margarin/vaj
3 dkg liszt
3 dl tej
reszelt sajt ízlés szerint , de legalább 15 dkg
só, bors, szerecsendió

 Elkészítés:
A vajból, lisztből világos rántást készítünk, majd a tejjel felengedve besamelt készítünk.  Reszelt sajttal, fűszerekkel ízesítjük. Esetleg 1-2 tojássárgájával lágyíthatjuk.


Krém III.
Bármilyen krémsajtot kikeverünk különböző zöld fűszerekkel,apróra vágott sonkával, olívabogyóval, kapribogyóval, fokhagymával, lila hagymával...stb. A variációk száma végtelen. Ki hogy szereti..

Mákos /diós/ rácsos

 Hozzávalók:


25 dkg liszt
15 dkg Rama-margarin
 l3 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
3 tojás sárgája                 

 Töltelék:

  20 dkg őrölt   mák. vagy. dió
  2 dl tej  1 evőkanal vaj
  3-4 evőkanal cukor,

A tejet melegítjük,   belekeverjük a többi hozzávalót,  jól elkeverjük, majd belereszelünk 2 közepes almát, ízesítjük késhegynyi őrölt fahéjjal, beleforgatjuk a 3 tojásfehérje felvert habját.

Közepes tepsibe simítjuk a tésztát , /annyi maradjon, amennyiből rácsot tudunk a tetejére tenni/, erre tesszük a tölteléket, berácsozzuk.  

Közepesen  meleg sütőben sütjük. Ha megsült,  a tepsiben   hagyjuk hülni,  majd kis kockára vágjuk.

Érdemes  elkésziteni dióval is, a  tálcán egy diós  -  egy mákos,   mutatós , és finom.


 Rumos-szelet

5 tojás sárgáját 20 dkg vajjal kikeverjük, hozzáadunk 20 dkg lisztet 15-20 dkg cukrot, beleforgatjuk az 5 tojás felvert habját.
A felét tepsibe tesszük,  másik felébe 2 evőkanál kakaót teszünk, majd  ráöntjük az előbbire, közepesen meleg sütőben lassan sütjük.

 Máz:

 20- 25 dkg cukrot  1 dl rummal      /kevesebb is elég/  simára keverünk, majd  a   meleg tésztára simítjuk.

Amikor kihűlt, kis kockára vágva  tesszük tálcára.

Sütemények karácsonykor

A karácsony minden országban ugyanazt az ünnepet jelenti, mégis az ünnepi asztalra nemzetenként más-más sütemény kerül.

Egy-egy nemzet sajátossága bizony megmutatkozik a karácsonyi süteményekben is. Természetesen sok függ az országban megtalálható és kedvelt alapanyagoktól, a kultúrától, hagyományoktól és hiedelmektől. Szinte minden országban hagyományos sütemény alapanyag a méz, a mák, a dió és mandula, valamint az aszalt gyümölcsök színes palettája, házasítva a leggyakoribb karácsonyi fűszerekkel: a szegfűszeggel, fahéjjal, gyömbérrel és vaníliával.
Közeli szomszédaink, az osztrákok a nagy klasszikust, a Sacher-tortát tálalják, vagy a németek által hihetetlenül közkedvelt Stollent szervírozzák az ünnepi asztalon. A Stollen olyannyira jellegzetes német nyelvterületen, mint nálunk a bejgli. Az első Stollen receptek pedig már több mint 500 évesek, így valóban komoly hagyományra visszatekintő süteményről van szó.
A Stollen tulajdonképpen egy kelt tészta, amelybe kandírozott narancs- és citromhéj valamint vanília kerül, és az ízeket megfejelik még egy kis rummal is. Nagyon népszerű még a gyümölcskenyér is, ami egy sűrűbb piskótatészta, sokféle aszalt gyümölccsel és fűszerrel, és már jó pár nappal az ünnepek előtt elkészítik. Német nyelvterületen is ismert a fűszerese mézeskalács, amit gyakran csokoládéval vagy marcipánnal, esetleg egyszerre mindkettővel töltenek.

Az erősen katolikus lengyelek pedig Oplatekkel ajándékozzák meg egymást, ami nem más, mint egy szentképpel megnyomott ostya. Az ostyából darabokat törnek, s közben áldást mondanak. A lengyelek ünnepi asztalán is megtalálhatjuk a mákos kalácsot. A mák azért is jelenik meg szinte mindegyik karácsonyt ünneplő nemzetnél, mivel a sok kis apró mákszem a bőséget jelképezi, így mákos édességet fogyasztva a család méltán reménykedhet abban, hogy a jövőben nem fog szűkölködni.
Az angolok ünnepi asztaláról elmaradhatatlan a karácsonyi puding. A pudingba kerülő aszalt gyümölcsöket már hetekkel korábban alkoholba áztatják, sőt fokozva a látványt (és az alkohol jelenlétét majd hatását) brandyvel leöntve és meggyújtva tálalják. Az angol karácsonyi puding ízeit pedig az idehaza is karácsonyi fűszerként említett szegfűszeg, szerecsendió és fahéj adja. Egyes területeken az a hiedelem járja, hogy aki karácsonytól újévig tizenhárom helyen tizenháromszor eszik karácsonyi pudingot, arra a nemsokára beköszöntő új esztendőben rámosolyog a szerencse (és ami még biztosabb, pár plusz kiló is). Máshol pedig jelképes tárgyakat rejtenek a pudingba, s a tárgy jelentésétől függően következetnek a jövőre.

De ugyanúgy a dánok is pudingot esznek karácsony ünnepén, Grod néven, ami nem más, mandulás rizspuding. A pudingba mandulát rejtenek, aki megtalálja, annak szó szerint malaca lesz, mivel a mandulaszem megtalálójának egy szerencsemalac jár. A belgák karácsonykor kalácsszerű tésztából a pólyás kis Jézus alakját formálják meg és sütik ki, de nem Szentestén, hanem december 25-én, hagyományosan reggel fogyasztják. Óriási méretű fánk is lehet karácsonyi sütemény, mégpedig ringli néven – ezt Svájcban készítik karácsony környékén előszeretettel.
A skandináv országokban közkedveltek a mézes, gyömbéres sütemények. A finnek éjszaka is hagynak az ünnepi asztalon a sütiből, mert a hiedelem szerint a manók is látogatást tesznek ezen az éjszakán, és akkor tesznek majd kedvükre, ha megtömhetik bendőjüket a fűszeres kaláccsal. Reggelire pedig hagyományosa fahéjas tejberizs kerül, amelybe mandulát rejtenek. Aki megtalálja, annak a hiedelem szerint hamarosan menyegzője lesz.

A finnek kimondhatatlan nevű ünnepi süteménye a joulutorttu, ami nem más, mint egy pite, szilvalekvárral töltve. A norvégok  mandulával megszórt vaníliás tallért fogyasztanak karácsony estéjén, de itt is közkedvelt a fűszeres mézeskalács. A svédek egyik ünnepi tortája mandulás, de a kelt, sáfrányos, mazsolás kalács és gyömbéres aprósütemény is sok család asztalán illatozik. A svédek egyik jellegzetes karácsonyi édessége a Risgryngrot, amely nem más, mint egy ízes rizsfelfújt.
A gasztronómia nagyjai, a franciák asztalán legtöbb helyen Buche de Noel fokozza az est ünnepi hangulatát. Ezt a fajta süteményt nálunk csokoládés fatörzsként ismerik. Franciaország déli részén népszerű a 13 karácsonyi desszert névre hallgató finomság, amely 13 alapanyagból készül: csonthéjasokból, aszalt gyümölcsökből, marcipánból, birsalmasajtból, körtéből, és nem maradhat ki a csokoládé sem. Ugyancsak sok helyen kelleti magát az ünnepi asztalon a gesztenyepüré is, bőséges tejszínhab-toronnyal.

A görögöknél a számtalan fajta aprósüti mellett nem maradhat el a Krisztus-kenyér, azaz a Christopsomo. Ez a kelt, kenyérszerű tészta naranccsal, fügével és borral ízesített, és az utsoló falatot hitük szerinte a Kisjézusnak hagyják. Szintén népszerű mézes sütemény, a Melomakaromas. De ugyanúgy karácsonykor sütik az elmaradhatatlan kenyérfélét, a vaszilopitát, amelybe fémpénzt rejtenek. A vaszilopitát különböző díszítésékkel teszik még ünnepibbé, ez olyannyira fontos szokássá vált, hogy Krétán ún. kenyérhímző asszonyokkal is találkozhatunk.
Idehaza vitathatatlanul legnépszerűbb a karácsonyi bejgli, ami hagyományos mákos vagy diós, de egyre népszerűbb a gesztenyés is, sőt egyre kedveltebbek a vegyes ízesítésű bejglik sem, mint a mákos-szilvás, diós-meggyes töltelékkel készült. Sokan készítenek mákos gubát, népszerű a mézeskalács és az aprósütemények is jellegzetesen karácsonyi formákat öltenek, karácsonyi fűszerekkel adják ízüket-illatukat.

Bármilyen karácsonyi sütemény is kerüljön asztalunkra, ízük és illatuk már magukban is ünnepi hangulatot varázsolnak.

/forrás: HVG,karácsonyi sütemények