A következő címkéjű bejegyzések mutatása: saláta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: saláta. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 7., vasárnap

Saláták - Cézár saláta




 


Ne gondoljunk tógát viselő marcona római történelmi személyiségre, és fogadjuk el, hogy az eredeti Cézár salátába nem került csirke. Valójában a Cézár saláta receptje kevesebb, mint 100 éves, és egy mexikói étteremben alkották meg először. Caesar Cardini étterme nagyon jól ment, nagy forgalmat bonyolított, olyan nagyot, hogy egy napon majdhogynem minden alapanyagból kifogyott. Éppen akkor, amikor hollywoodi sztárok futottak be hozzá, akik a rossz idő miatt nem tudtak hazatérni hétvégi vakációjukról. Caesar hirtelen összekapkodta, amit talált: jégsalátát, tojást, parmezánt, citromlevet, fekete borsot, mustárt, fokhagymát, olivaolajat és szardellát, hozzá kenyérkockát pirított. A filmsztárok jóízűen bekebelezték a salátát, és a recept komoly nemzetközi karriert futott be.

Amiben csirke is van..

Hozzávalók:
-jégsaláta
-csirke
-parmezán sajt
-zsemlekocka  /kruton/
öntet

Mindent kockára vágunk, a csirkét lassú tűzön megpároljuk /utána kérgesíteni, hogy szép színe legyen/

Öntet:

majonéz /tejszínnel hígítva/, cukor, citromlé, bors, tonhal paszta /óvatosan adagolva/
Meg kell várni, amíg kihűl a csirke, majd a salátával összekeverni és rászórni a parmezánt

2013. május 14., kedd

Fortélyok

Rántott hús


Sütés előtt az olajba tegyél  egy fogpiszkálót. Ha szépen sülni kezd, akkor elég meleg az olaj ahhoz, hogy beletedd a rántani valódat is. Ha a fogpiszkáló  kicsit megég, akkor mérsékeld a hőfokot és várj pár percet amíg hül egy keveset. De ha a fogpiszkáló mozdulatlanul ül az olajban, várj még egy kicsit, hogy melegedjen, különben túlzottan megszívja magát a hús  az olajjal.
 
Az olajból kiszedett húsba ne szúrjunk villát, ugyanis a finom szaft ez esetben kifolyhat. Szűrőkanállal vagy csíptetővel vegyük ki és tegyük papírszalvétára.

2-3 gerezd fokhagymát pépesitsünk, keverjük ki kevés olajjal, ezzel kenjük meg a frissen kisült húst  /nagyon finom ízt ad/



Hasábokra vágott főtt krumplit forró olajban ropogósra sütjük, megszórjuk friss /vagy száritott/ kakukkfűvel




Salátaecet -
 készítsünk egy nagy adag salátaecetet /1-1,5 liter/  víz, cukor /édesitőszer/ ecet  /ízlés szerint/, tegyünk bele 2-3 gerezd fokhagymát, szemes borsot, 2-3 babérlevelet, forraljuk rövid ideg, mikor kihűlt szűrjük le, műanyag flakonban hűtőszekrényben tartsuk, fejes saláta,uborka,paradicsom  salátához használhatjuk.





2013. május 9., csütörtök

"Istenek eledele" - a saláta

A régi görögök a salátát az "istenek eledelének" nevezték. Hippokratész, az ókor leghíresebb orvosa, a táplálkozás fontos elemeként említi és dicséri a saláta egészségjavító hatását.

Salátakészítéshez sokféle fűszernövényt vagy "igazi" fűszert használhatunk, hogy az ízeket kiemeljük, vagy éppen pikánssá tegyük. 
Már az első piramisok keletkezésének idejéből (körülbelül Kr. e. 2700) maradtak fenn beszámolók, melyek a roppant arányú építkezésen dolgozó sok tízezernyi munkás egészséges táplálkozásának fontos elemeként tüntetnek fel bizonyos salátanövényeket és gyógyfüveket. A Tigris és Eufrátesz folyók között elterülő termékeny Mezopotámiában, melynek területét ma túlnyomórészt Irak birtokolja, sumer nyelvű ékírásos agyagtáblákat ástak ki. Az ősrégi orvosi szövegekben illatos salátanövényekről is szó esik.
Az agyagtáblák a körülbelül Kr. e. 2000-ig terjedő időszakról számolnak be. Babilon hírhedett uralkodójának, Belsazarnak a lakomáin endíviából, zöld levelekből és fűszernövényekből készített salátát szolgáltak fel, s tudni vélik, hogy a növényeket Szemiramisz függőkertjeiben termesztették. Az ókori világ hét csodája között számon tartott függőkerteket a monda szerint maga a szépséges királynő, Babilon alapítója létesítette. Belsazar ünnepségeit kora legnagyobb társadalmi eseményeinek tartották; később már orgiákként írták le e lakomákat. Ma már kinyomozhatatlan, hogy élénkítőként, ajzószerként fogyasztották-e a salátát.
A citrusgyümölcsök és a salátanövények Nagy Sándor hadjáratai révén jutottak el a Földközi­tenger térségébe. Nagy Sándor a Nílus torkolatánál kereskedő- és kikötővárost létesített, a róla elnevezett Alexandriát, mely rövidesen három földrész kereskedelmének legmozgalmasabb átrakodóhelyévé vált.
A görögök hamarosan megbarátkoztak a különféle eredetű salátanövényekkel; Hippokratész, a híres orvos és gyógyszerkészítő 300 salátanövényt sorol fel írásaiban. Szépségápolás céljából is fogyasztottak salátát. A görög monda úgy tartja, hogy a szerelem istennőjének, Aphroditénak kegyeltje, a szépséges Adonisz címerében saláta volt - az ókortól fogva hittek a saláta szépítő erejében. És mivel már akkor is szépek és egészségesek akartak lenni az emberek, rengeteg fejes salátát fogyasztottak. Arisztotelész egyik tanítványa Kr. e. 350-ben azt vallotta, hogy a lélek és a test harmóniájához vezető utat a maga termesztette saláta fogyasztásában fedezte fel. A növényeket nap mint nap pompás borral locsolgatta, és még evés közben is kiérezni vélte a salátában a bor aromáját.
Az idősebb Plinius a Tiberis mentén kialakult ifjú világhatalom számára 37 kötetben foglalja össze korának természettudományos ismereteit, melyben jelentős szerepet játszanak a gyógy-, a fűszer- és a salátanövények éppúgy, mint a különféle kultikus növények. Római íróktól nem csupán salátanövények leírása maradt ránk, hanem azok elkészítési módozatai is, többek között a napjainkban is olyannyira kedvelt ecetes-olajos öntet, melyet a saláta-szakértők még mindig a legízletesebbnek tartanak. Amiképpen a saláta szó a latin nyelvből származik - herba salata annyit tesz, mint megsózott növény -, az első vinaigrette-re emlékeztető ecetes-olajos salátaöntet „feltalálója" is római volt: Marcus Gavius Apicius (Kr. u. 1 . évszázad).
Számos, friss vagy párolt főzelékfélékből készült ételt ír le, melyeket friss vagy szárított fűszerekkel, ecettel, olajjal és liquamennel, azaz sós halkivonattal ízesítettek. Julius Moderatus Columella gazdasági szakértő és író, aki megismertet bennünket a különféle salátafajtákkal, és akitől az "insalata" megjelölés származik, már az ecet készítésének három különböző módjáról számol be. Az ecet, az emberiség ezen ősrégi találmánya, egyidős a bor történetével. Az ókori salátaöntetekhez használt olajat olajbogyóból nyerték. A „folyékony arany" afféle panácea, mindent gyógyító, minden bajban használó egyetemes varázs- és gyógyszer volt: a sportolók meg a gladiátorok a testüket, a nők az arcukat, az ínyencek pedig a salátát olajozták. A kiválóan jó hatás, melyet az ókori Rómában a salátának tulajdonítottak, talán több tényező - a tisztító ecet, a lágy olívaolaj és a salátanövény zöld frissességének - összjátékára vezethető vissza. „A fejes saláta kedvező hatással van a zsigerek görcsösségére", írta az epigrammaköltő Martialis. Feljegyezték, hogy Augustus császárnak búskomorság és levertség ellen „salátadiétát" rendelt az orvosa. A Római Birodalom provinciáiban a légionáriusok gondoskodtak a saláta elterjedéséről. Sőt Alarik, a gótok királya is tisztában lehetett a különféle salátanövények értékes voltával, mert 410-ben, amikor elfoglalta Rómát, nem csupán aranyat-ezüstöt, hanem sok ezer kosár drága salátafélét is követelt hadisarcként.
A monda szerint Mohamed prófétának fűszer­- és gyógynövényboltja volt Mekkában. A 8. század közepére az általa alapított iszlám birodalom Kína nyugati határától Spanyolországig terjedt. Az uralmi terület nagyságával összhangban állnak az iszlám kulturális
teljesítményei, elsősorban a természettudományok és az orvostudomány terén. A saláta itt is fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, s némelyik salátanövény kultikus növénnyé lép elő a vallásban.
Nagy Károly, a Rajnamenti Frank Birodalom királya, aki a kontinens nyugati részén is jelentős területek fölött uralkodott, a saláta tekintetében egyenrangú volt muzulmán ellenfeleivel. Egy 795-ben kibocsátott rendelkezésében 89 haszon-, fűszer- és gyógynövény termesztését tette kötelezővé. E rendelkezésre égető szükség volt az akkori közép-európai étrend bővítése érdekében. A fűszer- és gyógynövény-termesztést a szerzetesrendek, főként a bencés rendiek karolták fel, de salátát is termesztettek. A középkor botanikai ismeretanyaga Bingeni Hildegard apátnő Physica című könyvében összegeződik; itt találkozunk először a salátanövények német elnevezésével. Mindazonáltal a német középkorban nem kedvelték különösebben a salátaféléket. A növényismeretben, gyógynövénygyűjtésben jártas asszonyokat gyakran érte az a vád, hogy az ördöggel cimborálnak és tudásukat ártalmas varázslatokra használják, ezért nemritkán boszorkányokként máglyán égették meg őket.
Portugália hercege, Henrik nélkül - aki Tengerész Henrik néven vonult be a történelembe, bár soha nem szállt tengerre - jóval később kezdődött volna el a felfedezések kora, és a salátakonyhát sem gazdagították volna egzotikus alapanyagok és ízesítők. Bartolomeo Diaz, Vasco da Gama vagy Kolumbusz Kristóf nem csak új világrészeket fedeztek fel, hanem új növényeket is: dohány, diófélék, gyümölcsök, valamint sokféle főzelék- és salátanövény érkezett Európába.
Most már csak arról volt szó, hogy miképpen lehet minél ízletesebben és változatosabban elkészíteni az egészséges, friss salátát. A saláta történetében lényeges esemény volt a mayonnaise (majonéz) felfedezése. 1756-ban Richelieu francia marsall megostromolta a Port Mahon elnevezésű angol erődöt Menorca szigetén. Port Mahon eleste után Richelieu diadalmas győztesként tért vissza Párizsba. Pompadour márkinő saját kezűleg kötött szalagot a győztes kardjára. Richelieu hírhedett nőcsábász volt, ezért szakácsa egyfajta „energiaitalt" kotyvasztott számára tojássárgájából, fűszerecetből és olívaolajból, mert e keveréknek a férfierőt és a szerelmi képességet fokozó hatást tulajdonítottak. A mártást a Port Mahon-i győzőről mahonnaise-nek nevezték el, ebből lett később a mayonnaise, melyet a francia király udvarában üvegtálakban szolgáltak fel, s hozzá ezüsttálcákon a „mártogatni valót", a sokféle salátát. Egy-egy különösen jól sikerült saláta­kreáció kiagyalója akár rendjelet is kaphatott... A francia forradalom idején Angliába menekült francia arisztokraták csakhamar új foglalkozást fedeztek fel: a salátakeverőét. Saját kocsijukkal egyik diner-ről, lakomáról a másikra hajtattak. Mindig magukkal vitték értékes felszerelésüket, a legfrissebb saláta- és fűszerféléket. Nagy titkuk, melyet többnyire a sírig féltékenyen őriztek, a salátaöntetek fűszerezésében és az adott évszaknak megfelelő idénynövények vegyítésében rejlett. A salátakeverés valóságos ceremónia keretében zajlott; miközben összeállították, szüntelenül beszéltek a felhasználandó növényekről, gyógyító erejükről, a férfi és a nő szerelmi életére gyakorolt hatásukról. A „saláta­mixerek" minden estéje foglalt volt, magas honoráriumot vágtak zsebre, s legalább egy hónapra előre le kellett kötni őket.
A jól megválasztott saláta szemnek-szájnak egyaránt gyönyörűség. Különösen az előételként, az étkezés kezdetén felszolgált saláták összeállítása igényel nagy gondosságot, fantáziát és kitűnő ízlést. Auguste Escoffier, a konyhaművészet atyamestere - aki még napjainkban is időszerű - mondotta egyszer, hogy az előétel-salátának „fel kell ébresztenie az ínyenc érdeklődését és fantáziáját, mihelyt helyet foglal az asztalnál".
Mindazonáltal nem szükségképpen salátákkal kezdődik az étkezés. Egy hússal, szárnyassal vagy egyéb alapanyagokkal gazdagított saláta tökéletesen megfelelhet a déli étkezés vagy a könnyű vacsora kívánalmainak, különösen meleg nyári napokon. Franciaországban szívesen fogyasztanak salátákat mind az étkezés elején (nyerskoszt-tál, azaz crudités), mind a fő fogás után és a sajt előtt. Mégis az amerikaiak az igazi mesterei a salátakompozícióknak: nem csak a hagyományos amerikai steak mellé adják körítésként, hanem a legkülönfélébb alapanyagokból, a legkülönfélébb összeállításban készítenek és fogyasztanak salátákat. Azzal dicsekedhetnek, hogy ők adták ki az első igazi saláta-szakácskönyvet, és ők voltak azok, akik a növényi hozzávalókon kívül más alapanyagokkal, például hússal, gombával, hallal, szárnyassal és héjas állatokkal is vegyíteni kezdték a salátákat. A még napjainkban is nagyon fiatalnak számító amerikai „hazai konyha" nem tekint vissza szigorú hagyományokra, ezért mindig is hajlott a kísérletezésre. Salátát akkor ettek, amikor kedvük támadt rá, és nem az ételsor egy bizonyos, valamikor réges-rég meghatározott helyén. Hamarosan szokássá vált, s ez a szokás Európában is számos követőre talált, hogy az étkezést étvágygerjesztőként salátával kezdjék, ami felkészíti a gyomrot az étkezésre, s egyúttal csillapítja az első éhséget, mire a fő fogás az asztalra kerül.

forrás: kis salátatörténet
gastro ABC

2013. április 25., csütörtök

Fejes saláta

A fejes saláta a tavasz hírnökei közé tartozik, üde friss zöld levelei étvágygerjesztően hatnak az emberre.
A salátát már a régi görögök is ismerték, zöld leveleknek nevezték, és az istenek eledelének tartották. 


Fejes saláta: ecettel, olajjal, natúr

Tartósították sóval és fűszerezték ecettel, sóval, tejjel, olajjal és borral. Hippokratész (Kr. e. 460-370) is megemlíti a salátát mint az egészséges táplálkozás egyik elemét, és dicséri egészségjavító hatását.

 Diocletianus feljegyzései szerint Rómában a főétkezésnél nem hiányozhatott az asztalról, és elengedhetetlen volt a fogyasztása. Közkedvelt étel volt a Római Birodalomban a salátából készült insalata nevű saláta: a salátát összekeverték babbal és más egyéb zöldségekkel, valamint olajjal, ecettel és fűszerfélékkel. 
Fejes saláta: ecettel, olajjal, natúr
A saláta a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi sókat tartalmaz. Rostanyaguk szükséges a gyomor, a bélműködés és az emésztés számára.

A salátában található: kalcium, magnézium, K vitamin, B vitaminok.

Többféle salátafajta ismeretes, és sokféle képpen készíthetjük el őket.
- salátát, amely a savanyúságot pótolja
- köretet is készíthetünk, ami a főétkezést pótolja
- húsételekkel együtt is fogyaszthatjuk

- készíthetünk főzeléket (főzés közben veszít az értékes vitaminokból)
- használhatjuk hidegtálak díszítésére 


Jelentős mennyiségű C-vitamin (40 mg 100 grammjában), emellett karotint, sok B-vitamint,
meszet, foszfort, és vasat tartalmaz. Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére. Különösen ajánlatos a fogyasztása kora tavasszal, amikor a szervezet vitaminkészletei kiapadóban vannak. Frissítő hatását a levelek citromsav-tartalma adja. Nem árt tudni, hogy az üvegházban vagy a fóliasátorban termelt fejes saláta vitamintartalma alatta marad a szabadföldiének.
 

Érdekességek

"A saláta az ételek birodalmában a szimfóniát helyettesíti. Megkomponálásához művészet, de feltétlenül szív és lélek kívántatik, és pazar bőkezűség akkor, amikor az olaj, fösvénység, amikor az ecet, és bölcsesség, amikor a só adagolásáról van szó" - írja Magyar Elek Az ínyesmester éléskamrája című gasztronómiai könyvében. A fejes saláta ugyanis nevét adta a későbbiekben minden nyers zöldségkörethez - még azt is így hívják, amelyikben már nem is szerepel a hozzávalók között. A költői ihletésű megfogalmazás azért a fejes saláta helyes elkészítésére is illik: el kell szakadni attól a tévhittől, hogy csak ecetes, - netán cukros - és sós vízben megforgatva lehet asztalra tenni.

forrás:házipatika

2013. április 16., kedd

Medvehagymás receptek


Medvehagyma krémleves



hozzávalók 4 főre

100-120 g medvehagyma
1 l zöldség alaplé
30 g olaj
1,5 ek liszt
só
bors
szerecsendió
50-100 g tejszín
cayenne bors
20 g hideg vaj

Elkészítés

A medvehagymát megmossuk, lecsöpögtetjük, nagyobb darabokra felvágjuk, majd egy kis levessel finomra pürésítjük.
Az olajat felhevítjük, a lisztet az olajban aranysárgára pirítjuk. Felöntjük a medvehagymapürével és a maradék levessel. Kb. 10 percig főzzük. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük.
Hozzáadjuk a tejszínt és felfőzzük. Cayenne borssal fűszerezzük. Hozzákeverjük a hideg vajat és rögtön levesszük a tűzről.
Tányérokba merjük.

Tavaszi, medvehagymás saláta

Hozzávalók: 1 fej saláta, 1 csokor medvehagyma, 1 csomó újhagyma, 1 csomó hónapos retek, vegyes magvakból egy marék, kis só, balzsamecet, olíva olaj

Elkészítése: megmosom az összes alkotó elemet, ha van, saláta centrifugában, ha nincs, tiszta konyharuhában megszárítom, majd darabokra tépkedem a leveleket, felvagdosom a hagymát, feldarabolom a retket, kicsit megsózom, ráteszem a magvakat. Ekkor rálocsolok 2 evőkanálnyi balzsam (vagy bor) ecetet, végül az ugyanennyi olajat. 2 salátáskanállal óvatosan összekeverem és kész.

Medvehagymás pogácsa

50 deka finomliszt,
25 deka Ráma
egy pohár tejföl
2 deci tej
3 deka élesztő
egy evőkanál só
kis cukor
egy csomag apróra darabolt medvehagyma

Elkészítés:

Lisztet összekeverem a sóval, összemorzsolom a margarinnal. Közben a tejet megmelegítem, belekeverem a cukrot, tejfölt és az élesztőt, megfuttatom, majd összegyúrom a margarinos liszttel és a medvehagymával. Nagyon laza tészta lesz belőle, kis liszttel megszórom, letakarom és legalább 2-3 órát kelesztem. Szokott módon kinyújtom, hajtogatom, nyújtom, hajtogatom, majd kinyújtom, és késsel bekockázom. Megkenem felvert, sózott tojással. Sütőpapírral fedett tepsibe pogácsákat szaggatok, majd 180-200 fokon kb. 40 perc alatt készre sütöm.

2013. március 19., kedd

A cikória

A cikória őse a hazánkban gyomként is előforduló katáng, melynek virágzatát gyógynövényként is használják, elsősorban epe és májbetegségekre. Ebből a növényből fejlődött ki a gyökeréért termesztett cikória és a leveléért, ill. hajtásáért nevelt salátacikória.

Már a görögök és a rómaiak is ismerték a vad és a termesztett cikóriát. Horatius még be is számolt jótékony hatásáról és finomságáról az "Ódás Könvv"-ében. Így írja; "Ahhoz, hogy jól megvacsorázzak, olíva, cikória és könnyű mályva kell nekem". Főleg Európában terjedt el, azon belül Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Hollandiában.

Formája hosszúkás, színe halvány. A sötét, meleg helyen fejlődő tőrózsák fehér vagy halványsárga, csúcsuk felé enyhén zöld levelekből állnak. A levelek világos színe és zsengesége a fénytől védett helyen való hajtatás eredménye. A kellemesen ropogós levelek enyhén kesernyés ízűek. 

Kávépótló

A gyökeréért nevelt cikóriát pótkávék készítésére használják. Ugyanis gyökereiből kávéalapanyagot lehet készíteni.
Termesztése a 17. században indult meg, míg a hajtatott salátacikóriáé csak a 19. században. Ma már nem olyan elterjedt a fogyasztása, pedig annak idején szinte mindenki ezt a fajta kávét fogyasztotta. Hisz ki nem ismeri a maci gyermekkávét, ami ma is nagy népszerűségnek örvend. Egyrészt sokkal egészségesebb, mert tápértéke és fehérje aránya is magasabb.  

 

Mint már kiderült a cikória jótékony hatását már elég korán felismerték. Gazdag magnéziumban, A-vitaminban, folsavban és ballasztanyagokban. Ezen kívül még tartalmaz szénhidrátot, zsírt és fehérjét, valamint kalciumot, káliumot, foszfort, vasat, B1-, B2- és C-vitamint, niacint.
Őséhez hasonlóan használják gyógynövényként. Ugyanis serkenti a májműködést, az anyagcserét. Segíti az emésztést. Gyulladáscsökkentő, élénkítő és hashajtó hatású. Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvezően hat a vastagbél mikroflórájának egészséges összetételére és élettani szerepére. Rákepidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy csökkenti a vastagbél rákosodásának általános kockázatát.

A cikória nyersen, főzve és sütve is fogyasztható. Levesként és húsok köreteként is kiválóan tálalható. Nagyon finom salátának édes vagy savanykás gyümölcsökkel, dióval, más leveles salátákkal, sárgarépával, zöldpaprikával és paradicsommal. Fűszere a citromlé, a fehér bors, a curry, a kapor, a gyömbér, a szerecsendió, a pirospaprika és a petrezselyemzöld.

Alkony saláta
Hozzávalók: cikória, paradicsom, uborka, retek, bors, ecet, olívaolaj.
A cikóriát leveleire tépkedjük, és alaposan megmossuk. A többi zöldséget szintén megmossuk, és karikákra vágjuk. Nem keverjük össze, hanem már magára a salátás tányérokra rétegezve elhelyezzük. Legalul a cikória, fölötte a paradicsom, az uborka, tetején pedig a retek. Közben sózzuk és borsozzuk ízlés szerint, majd a végén ecettel és olívaolajjal meglocsoljuk.

Cikóriasaláta
Hozzávalók: 1 fej piros cikória, 2 db paradicsom, 2 szál tavaszi zöldhagyma, petrezselyem, só, ecet.
A cikória közepét kivágjuk és a leveleket apró darabokra összetépjük. A paradicsomot, petrezselymet és zöldhagymát felvágjuk és hozzáadjuk a cikórialevelekhez. Majd öntetként az olajat, ecetet és a sót összekeverjük, és a salátához öntjük.
 /Vitaminsziget/

2013. február 20., szerda

Almasaláta céklával

60 dkg alma
40 dkg cékla
10 dkg lila  hagyma
6 dkg óvár  sajt
2 db tojás
2 dl  12 % tejföl

/4 személy/



Az almát meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A céklát nyersen meghámozzuk,és   kis lyukú reszelőn megreszeljük. A tojásokat megfőzzük. Az almát és a céklát egy tálban összekeverjük,sózzuk, citromlével meglocsoljuk. Hozzáadjuk a hagymát és a sajtot.Elkészítjük az öntetet: a tojások sárgáját, édesítőszert /cukrot/,borsot, mustárt teszünk a tejfölbe ízlés szerint és csomómentesre elkeverjük.Az öntetet a céklára öntjük és összekeverjük.Hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. Tálaláskor a főtt tojásfehérjét a salátára reszeljük.



2013. január 16., szerda

Cékla

 1 Cékla-répa-alma saláta
Nagy lyukú reszelőn reszelj le 1 nyers céklát, 1 répát és 1 almát, kissé sózd meg. A dresszing: 2-3 evőkanál tejfölben elkevert 1 kávéskanál őrölt köménymag, 1 kávéskanál reszelt torma és 2-3 gerezd zúzott fokhagyma.
-Díszítheted friss petrezselyemlevelekkel. Nagyon egészséges étel.
2 Céklasaláta kefirrel és almával
60 dkg főtt, hámozott céklát 20 dkg nyers, hámozott almát vágj fel kockákra.
2 dl kefirbe keverj reszelt tormát, kevés sót és keverd össze a céklával.
-Egyszerű, könnyű kis saláta.
3 Almás céklasaláta
2 db reszelt, nyers céklát keverj el 4 db reszelt almával. Ízesítsd őrölt köménnyel, citromlével, kanálnyi olíva olajjal, sóval, kevés mézzel, ecetes tormával. Szórd meg friss bazsalikom, vagy petrezselyemlevéllel.
-teljes szín kavalkád egy tányéronJ
4 Cékla mustármártással
3 db főtt céklát vágj apró kockákra. Egy másik tálban keverj össze 4 evőkanál tejfölt, 2 teáskanál mustárt, 1 teáskanál citromlevet, 2 db felkockázott kemény tojást, sót és borsot. Öntsd rá a céklára és szórd zöldpetrezselyemmel.
5 Céklasaláta párizsival
60 dkg céklát főzz meg, és vágd apró kockákra. Keverd össze 1 db hámozott, kockákra vágott almával, 1 fej felkarikázott hagymával és 30 dkg darabokra kockára vágott sonkával. Adj hozzá finomra vágott kaprot, sót, borsot. Öntsd nyakon egy kis borecettel, majd pihentesd 1-2 óra hosszáig.
 
-Akár egytálételként is megállja a helyét.
6 Pikáns céklasaláta
1 dl olíva olajjal, 3 evőkanál ketchuppal, 1 citrom levével, 1 dkg sóval 2 kávéskanál borsikafűvel, fél csomó finomra vágott snidlinggel, petrezselyem zölddel, és ízlés szerint mézzel készíts dresszinget. Mindeközben főzz meg 80 dkg céklát, tisztítsd meg és kockázd fel. Öntsd rá a dresszinget, és hűtve tálald.
7 Majonézes cékla
1 kg céklát hámozz meg, majd sós vízben főzd puhára. Szűrd le és vágd apró csíkokra. Cukros, ecetes lében hagyd kihűlni, utána szűrd le. 2 dl kefirt majonézzel keverj össze, majd rakjál bele 1 kis fej reszelt vöröshagymát, és végül az egészet keverd össze a céklával.
8 Különleges céklasaláta
1 kg céklát héjában főzz meg, és hántsd le a héját. Vágd újnyi hosszú, vékony szeletekre. Tálba téve sózd és borsozzuk meg. 4 dl joghurttal öntsd nyakon, amibe törj fokhagymát, őrölt borsot és egy kis köményt. Ízesítsd friss citromnak a levével.
9 Nyersen készült céklasaláta zöldségekkel
6 db céklát, 1 db fekete retket, 1 db kisebb zellert, 2 db sárgarépát, 4 db krumplit közepes lyukú reszelõn reszelj le. Citromlével és mézzel ízesítsd, és szórd meg friss petrezselyemmel.
-A legjobb természetes vitaminforrás.

Olasz sült cékla

Hozzávalók:

  • 80 dkg közepes méretű cékla
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál durva tengeri só
  • kevés frissen őrölt bors
  • 3-4 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:

A céklát héjastul a sütőben megsütöm közepes tűzön, kevés víz aláöntésével. A tepsiben hagyom kihűlni. A fokhagymát vékony szeletekre vágom. Megtisztítom, felkockázom vagy közepes szeletkéket vágok a céklából, összekeverem a fokhagymával, sóval, borssal és az olajjal. Legalább 20 percig hagyom összeérni. Hidegen vagy melegen is jó, köretként vagy salátának.

Megjegyzés:

A sült cékla íze egész más mint a főtté, valószínűleg azért, mert a benne lévő cukortartalom karamellizálódik.
/Mindmegette/ 

Korianderes/borsikafüves fokhagymás sült cékla
  • 60 dkg cékla
  • 8-10 gerezd fokhagyma
  • 3 ek olívaolaj
  • 1 mk őrölt koriander vagy borsikafű
A meghámozott céklákat vékony szeletekre vágjuk (kb fél cm), tepsibe tesszük, megszórjuk a korianderrel/borsikafűvel, meglocsoljuk olívaolajjal, beletesszük az félbe vágott fokhagymákat és jól összekeverjük. Sütőben 180 fokon kb. 25 percig sütjük.

Cékla leves
  • 1,5 liter húsleves vagy zöldséglé
  • 4 közepes cékla
  • 200 g káposzta
  • 1 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1/2 zeller
  • 2 krumpli
  • 2 hagyma
  • 1 evõkanál sűrített paradicsom
  • fokhagyma
  • só, bors
  • babérlevél
  • ecet
  • méz
  • tejföl/joghurt
  • 50 g vaj
A céklákat, a zöldséget és a hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a vajban megpároljuk, hozzáadjuk a paradicsomot, a fokhagymát, felöntjük a zöldséglével és a fűszerek hozzáadásával 15-20 percig fõzzük. Ezután adjuk hozzá a finomra vágott káposztát, a krumplit és puhára főzzük. Mielőtt teljesen megpuhulna, egy kevés mézzel, ecettel és tejföllel/joghurttal (ízlés szerint elhagyható) ízesítjük.


ceklaleves-tejfollel.gifceklaleves.gif
 recept AntalVali
 

2012. szeptember 27., csütörtök

Zöldbab

 
 

A közkedvelt hüvelyes a kutatások szerint az Újvilágból származik - tudjuk ugyanis, hogy Peruban és Mexikóban már több ezer évvel ezelőtt termesztették. Francia elnevezése (haricot) azték nevéből, tehát az "ayacolt" szóból ered. 1542-ben a híres botanikus, Fuchs írta le nagy pontossággal a növényt. A babot sokáig csak szemesen, frissen vagy szárított formában fogyasztották. Az olaszok voltak az elsők, akik a XVIII. század végén elkezdték friss zöldségként enni a még éretlen, zsenge babhüvelyeket. Így született meg tehát a „zöldbab”. Azóta pedig a termesztők egyre változatosabb és egyre jobb fajtákat nemesítenek.

Meglepően finom...

  • 20 dkg zöldbab ötcentis darabokra vágva
  • 1 csokor menta 
  • 1 citrom leve
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 1/2 dl olívaolaj
  • só
A babot kevés vízben 15 percig blansírozom, leszűröm, elkeverem a finomra vágott mentával, meglocsolom a citromlével, olajjal, sózom, rászórom a citrom reszelt héját és hidegen tálalom.



A főzés végére akkor marad meg a zöldbab gyönyörű színe, ha igazán bő, lobogó vízben, fedő nélkül főzzük. Ha elkészült, mártsuk hirtelen jéghideg vízbe, mert a hirtelen hőmérséklet változás hatására a növényben található zöld festékanyag, a klorofill fixálódik.