Fejes saláta

A fejes saláta a tavasz hírnökei közé tartozik, üde friss zöld levelei étvágygerjesztően hatnak az emberre.
A salátát már a régi görögök is ismerték, zöld leveleknek nevezték, és az istenek eledelének tartották. 



Tartósították sóval és fűszerezték ecettel, sóval, tejjel, olajjal és borral. Hippokratész (Kr. e. 460-370) is megemlíti a salátát mint az egészséges táplálkozás egyik elemét, és dicséri egészségjavító hatását.

 Diocletianus feljegyzései szerint Rómában a főétkezésnél nem hiányozhatott az asztalról, és elengedhetetlen volt a fogyasztása. Közkedvelt étel volt a Római Birodalomban a salátából készült insalata nevű saláta: a salátát összekeverték babbal és más egyéb zöldségekkel, valamint olajjal, ecettel és fűszerfélékkel. 

A saláta a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi sókat tartalmaz. Rostanyaguk szükséges a gyomor, a bélműködés és az emésztés számára.

A salátában található: kalcium, magnézium, K vitamin, B vitaminok.

Többféle salátafajta ismeretes, és sokféle képpen készíthetjük el őket.
- salátát, amely a savanyúságot pótolja
- köretet is készíthetünk, ami a főétkezést pótolja
- húsételekkel együtt is fogyaszthatjuk
- készíthetünk főzeléket (főzés közben veszít az értékes vitaminokból)
- használhatjuk hidegtálak díszítésére 

Jelentős mennyiségű C-vitamin (40 mg 100 grammjában), emellett karotint, sok B-vitamint,

meszet, foszfort, és vasat tartalmaz. Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére. Különösen ajánlatos a fogyasztása kora tavasszal, amikor a szervezet vitaminkészletei kiapadóban vannak. Frissítő hatását a levelek citromsav-tartalma adja. Nem árt tudni, hogy az üvegházban vagy a fóliasátorban termelt fejes saláta vitamintartalma alatta marad a szabadföldiének.
 

Érdekességek

"A saláta az ételek birodalmában a szimfóniát helyettesíti. Megkomponálásához művészet, de feltétlenül szív és lélek kívántatik, és pazar bőkezűség akkor, amikor az olaj, fösvénység, amikor az ecet, és bölcsesség, amikor a só adagolásáról van szó" - írja Magyar Elek Az ínyesmester éléskamrája című gasztronómiai könyvében. A fejes saláta ugyanis nevét adta a későbbiekben minden nyers zöldségkörethez - még azt is így hívják, amelyikben már nem is szerepel a hozzávalók között. A költői ihletésű megfogalmazás azért a fejes saláta helyes elkészítésére is illik: el kell szakadni attól a tévhittől, hogy csak ecetes, - netán cukros - és sós vízben megforgatva lehet asztalra tenni.

forrás:házipatika