Amikor nagy a meleg

 

A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát, mely hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készült.

A cukrászművészetben az ókorba visszamenőleg, megtaláljuk a fagylalt ősét. Igaz persze, hogy akkor még csak a havat nyalogatták a mostani fagyicsodák helyett, de hát kétségtelen, hogy ez a tény vezetett el a nagy találmányhoz, melynek ma milliók hódolnak télen-nyáron.

A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Heliogabadus császárról jegyezte fel a krónikás, hogy minden nyáron, amikor Rómában a hőség beköszöntött óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből. Ezzel próbálta kivédeni a római kánikulát. A császár a leírás szerint kövér ember volt, akit ilyenkor állandóan a gutaütés környékezett, érthető tehát, hogy orvasai tanácsát megfogadva, így próbált védekezni a hőség ellen.

A hó különben már jóval korábban szerepelt a természetes hűsítők sorában. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt. Például, amikor Nagy Sándor hajdanán egy-egy indiai várost meghódított, a leírások szerint, azonmód számos nagy gödröket ásatott, melyeket hóval tömtek meg, tölgyfa gallyakkal fedtek. Ezek a korabeli „jégvermek" mind a táborhelyüket, mind pedig a romlandó ételeket hűtötték és még az italaikba is jutott bőven. Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget.   A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, amiben készítették, miközben folyamatosan kevergették a masszát, nehogy eljegesedjen, és hogy levegő kerüljön bele, amitől könnyedebb lesz. Modernebb technikákkal persze, de a fagylalt készítése ma is ezen az elven alapul.

A következő jelentős változás a 18. században történt, amikor elkezdtek tejtermékeket és tojássárgáját adni az alapanyagokhoz, ekkor vált a fagylalt igazán krémessé. Az eddigi utolsó fontos időpont a 20. század második fele, amikor olcsóvá váltak és elterjedtek a hűtőgépek, ekkor indult el a fagylalt igazi világhódító útjára.  Az appenini és az ibériai félszigeten régtől fogva divatban volt, hogy az italokat hóban hűtötték. Ez a szokás az Alpokon és a Pireneusokon csak jóval később a XVII. század környékén hatolt át.
Leírásokból tudjuk, hogy például, amikor I. Ferenc V. Károllyal és III. Pál pápával Nizzában találkozott kíséretében volt egy Champeir nevű orvos. Az udvari orvos beszámolt arról, hogy nagyon meglepte, amikor látta, hogy az olaszok és a spanyolok a hegyekről havat hozattak és az italaikat, abba hűtötték be.

Egy Bellon nevű francia utazó 1553-ban elmesélte honfitársainak, hogy Konstatinápolyban a havat és a jeget egész éven át megőrzik és a török főméltóságoknak és a császárnak - de sok esetben még a köznépnek is - a serbetet abban hűtik le. Bár Bellon ezt a módszert, hazatérve ajánlotta a francia királyi udvar szakácsainak, hogy mint újítást esetleg bevezethetnék, az ötlet nem lett túl népszerű, ami abból a tényből is kikövetkeztethető, hogy a jégverem (giaciér) szó csak jóval később, 1680-tól lesz ismert a francia szótárban.  III. Henrik uralkodása alatt a havat ételek hűtésére már 1598-ban is felhasználták a párizsi szakácsok. Egy udvari rendelet szerint, kellő mennyiségű hóról kellett egész évre gondoskodni. A fogások mellé külön tányérra helyezve a hó soha sem hiányozhatott a király asztaláról. Az etikett szerint azonban a havat csak is az uralkodó saját kezével vegyíthette italába vagy ételéhez. Kezdetben az udvarnál ezt a szokást túl nőiesnek találták, minél fogva elég nehezen terjedt el a főúri otthonokban, de aztán hogy a XVII. századra minden valamire való háznál divatba jött a hűtött italok fogyasztása, királyi rendeletben szabályozták a hó és a jég beszerzésének jogát.A jogot bérelni lehetett a királytól, így az abból befolyó haszon az udvar még nagyobb fényűzését szolgálhatta. Rövid időn belül hihetetlen magasba szökött a hó és jég ára, aminek az lett a következménye, hogy visszaesett a kereslet e hideg ínyencségek iránt.   Rómában az 1550-es évektől kezdve egy találmány vetett véget a jég és a hó keresletének.
Ez a találmány abból állt, hogy a vízhez salétrom sót kevertek és ebbe a hűtő közegbe helyezték az italokat néhány órára. A találmány egy spanyol orvos Blasius Villafranca nevéhez fűződik, aki ez idő tájt Olaszországban praktizált. Találmányáról könyvet is jelentetett meg, mely olyan sikeres volt, hogy a benne foglalt módszert és hűtőkeveréket a XVI. században már szinte egész Itáliában használták hideg italok készítésére. Androvandi 1648-ban megjelent mineralógiájában (ásványtan) hűtőfolyadék készítéséhez már konyhasót javasol.
A mantuai herceg 1650-ben állítólag már olyan porral rendelkezett, amely a legforróbb nyáron is a vizet jéghidegre hűtötte le.
Később ezeknek, a kísérleteknek a nyomán jött létre a mesterséges jéggyártás, de hogy valójában ki volt, aki először mondhatta magáénak a sikert, azt sajnos nem tudjuk. Latinus Tankredus nápolyi orvostanár volt az első, aki 1607-ben megjelent művében beszélt a műjéggyártásról. Descartes 1650-ben azt írja, hogy a jég és salétrom só keverékével vizet meglehet fagyasztani.
A műjég készítésének leírása Barclai „Aragonis" művében is szerepel. Sőt e leírásában elmeséli, hogy egy jó ismerőse asztalánál rekkenő nyárban olyan friss almát kapott, amely egy pohárban volt félig jégbe fagyasztva. Később, ugyan ilyen fagyaszott poharakban kínálták aztán a bort is.

 

Az első fagyizó

a világ első fagylaltot forgalmazó kávézója a Florensi Procope Couteaux nevéhez köthető. Először ő gyártott fagylaltot különböző ízekben, méghozzá Olaszországban. A mai napig az olaszok vezető szerepet játszanak a fagylaltkészítés mesterségében. Nápoly a fagyi csodaországává vált, a gelato-k, a grandinata-k, a cassata-k, a parfetto-k és a többi krémes hűsítő finomság fellegvára lett. De térjünk vissza Couteauxhoz, Párizsban, megalkotta az első irodalmi kávéházat, "Café Procope" néven. Rengeteget vendégeskedett nála Voltaire, Rousseau és Diderot is. Ki tudja, lehet, hogy műveikhez egy-egy fagyi járult hozzá ihletként. A citromfagylalt őse is itt született, Couteaux úgy szolgálta látványosan és ízlésesen szolgálta fel a limonádét, előre fagyasztott állapotban. Akadtak ám vetélytársak, méghozzá az előkelő réteget fagylaltcsodáikkal kápráztató Foi és Le Févre, a munkáikat elismerték, mind az ízvilág mind a forma vonzotta a fényűzésre vágyó arisztokráciát. Az legforradalmibb változás a 18. században történt, amikor tejtermékeket és tojást kevertek, így krémessé, lággyá vált a hideg nyalat állaga.

A fagylaltozás tehát egy a történelemben mélyen visszanyúló édesség. Mára az ízek, a színek, a díszítések, a tálalási módszerek és a fagylaltot kiegészítő édességek és termékek széles választékát tudhatja magáénak a világ. A hűsítő nyalánkság pedig megkönnyíti a nyári kánikula elviselését.

 

 

 

 

 

Hideg finomság -fagylaltbomba

Hozzávalók:

25 db babapiskóta
30 dkg sztracsatella fagylalt
1 dl tejszín
10 dkg étcsokoládé
2 dl kávé
kakaópor
porcukor

Béleljünk ki sütőpapírral egy 16 cm-es tálat. Mártsuk kávéba a babapiskótákat, nyomkodjuk a tál oldalára és tegyük fagyasztóba 10 percre.
Ezután a fagyit egyenletesen kenjük a piskótára, majd tegyük vissza a fagyasztóba. Olvasszuk fel a csokit, verjük habbá a tejszínt egy kiskanálnyi porcukorral, és keverjük a csokihoz. A csokikrémet simítsuk a bomba belsejébe és a tetejére rakjunk kávéba mártott babapiskótát. Tálalás előtt még legalább 10 percig hűsük, majd borítsuk tányérra és szórjuk meg kakaóval és porcukorral.

Hús nélküli ételek

BUNDÁS KENYÉR GOMBATÖLTELÉKKEL
Hozzávalók: 25 dkg gomba, 1 kis fej vöröshagyma, 2 tojás, 3 evőkanál tejföl, 2 evőkanál liszt, olaj, őrölt pirospaprika, só, 8 egyforma szelet kenyér.
Az olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát és a felszeletelt gombát, megszórjuk pirospaprikával, megsózzuk, belekeverjük a liszttel elkevert tejfölt, és jól összekeverve még 3-4 percig sütjük. Az így kapott gombás keveréket 2-2 szelet kenyér közé kenjük, a kenyérszeleteket jól összenyomkodjuk, majd villával felvert tojásba forgatjuk, és olajban megsütjük.
(A töltött kenyereket tojásba forgatás helyett készíthetjük liszt-tojás-zsemlemorzsa panírban is.)
 

OMLETT ZÖLDBORSÓVAL
Hozzávalók: 2 tojás, 3 evőkanál főtt zöldborsó (pl. konzerv), némi reszelt füstölt sajt, étolaj, só.
A villával felvert, kicsit megsózott tojásokból palacsintasütőben szép, kerek „lepényt" sütünk, mintha palacsintát sütnénk. Az így megsütött omlettet tányérra borítjuk, az egyik felére rászórjuk a zöldborsót, a másik felét ráhajtjuk, a tetejére reszelt sajtot szórunk (mivel az omlett még úgyis jó forró, a sajt kicsit ráolvad).
 

OMLETT GOMBÁVAL ÉS ZÖLDBORSÓVAL
Hozzávalók: 2 tojás, 3 evőkanál főtt zöldborsó (pl. konzerv), némi reszelt füstölt sajt, étolaj, só + 2 közepes gomba.
Ugyanúgy készítjük, mint az előző omlettet, annyi különbséggel, hogy először megpucoljuk és apróra vágjuk a gombát, majd egy pici olajon megpároljuk (még egyszerűbb, ha egy percre mikrohullámú sütőbe tesszük), és ezt a párolt gombát sütés előtt a felvert tojásba keverjük.
 

PADLIZSÁNOS LECSÓ
Hozzávalók: padlizsán, paprika, paradicsom, vöröshagyma, olaj, só.
A feldarabolt padlizsánt, paprikát és a hagymát állandóan kevergetve elősütjük az olajban. Mikor kicsit pirulni kezdenek, hozzájuk keverjük a darabokra vágott (héjától megszabadított) paradicsomot, kicsit megsózzuk, és puhára pároljuk.
A végén keverhetünk hozzá néhány felvert tojást, amikkel jól összeforraljuk a lecsót. Vagy tálalhatjuk főtt rizzsel. Főzhetünk bele egészben vagy karikákra vágva  virslit
 

PADLIZSÁNOS-GOMBÁS PIZZA
Hozzávalók a pizza-tésztához: 50 dkg liszt, fél kocka élesztő, 2-3 evőkanál olivaolaj, 2 kiskanál só, 1 kiskanál cukor.
Az élesztőt egy csésze langyos vízben egy kanál liszttel és a cukorral elkevjük. Megvárjuk, amíg jól felhabosodik. Utána beleöntjük a lisztbe, hozzáadjuk az olajat és a sót valamint annyi langyos vizet, hogy a tészta összeálljon, jól összegyúrjuk, aztán lefedve kb. fél ótát kelesztjük. Amikor megkelt, egy jó nagy tepsibe nyomkodjuk kb. 1 cm vastagon. Előmelegített sütőben kb. 5-6 percig elősütjük.
Hozzávalók a paradicsommártáshoz: 1 kis doboz hámozott konzerv paradicsom, 3-4 gerezd fokhagyma, cukor, só.
A paradicsomot a meghámozott fokhagymagerezdekkel, cukorral és sóval ízesítve jól összefőzzük. Amikor teljesen pépessé vált a paradicsom, a fokhagymát kidobjuk belőle. A mártást az elősütött pizzalapra kenjük. (Néhány kanállal hagyhatunk belőle a pizza tetejére.)
Hozzávalók a pizza-feltéthez: 2 közepes padlizsán, 20 dkg gomba, 25 dkg füstölt sajt, 25 dkg mozzarella sajt.
A padlizsánokat meghámozva felkarikázzuk, olajon a szeleteket kicsit elősütjük. A gombát megpucoljuk, felszeleteljük, és szintén elősütjük (vagy mikrohullámú sütőben 1 percig pároljuk). A füstölt sajtot megreszeljük, és egyenletesen elosztva a pizzamártásos pizzalapra szórjuk. A sajtot befedjük gomba- és padlizsánszeletekkel. A pizza tetején elrendezzük a szeletelt mozzarella sajtot. Végül meglocsolhatjuk  a mozzarellát  néhány kanál félretett paradicsommártással. Sütőben addig sütjük, amíg a sajt jól ráolvad, és kicsit pirulni kezd.
(Ebből a mennyiségből süthetünk egy nagy, négyszögletes helyett két kisebb kör-pizzát is. Aki szereti, a padlizsán- és gombaszeleteket megszórhatja készen kapható pizza-fűszerrel is.)
 

PARADICSOMOS MELEGSZENDVICS
Hozzávalók: 8 szelet barna kenyér enyhén megpírítva, 4 db nagy paradicsom felkarikázva, 8 vékony szelet füstölt (pl. karaván) sajt, 8 szelet mozzarella sajt, vaj, szezámmag, (esetleg: pizzafűszer).
Minden kenyérszeletet enyhén megvajazunk, egy-egy füstöltsajt-szeletet fektetünk rájuk, erre vékonyra vágott paradicsomkarikák kerülnek (megszórhatjuk a tetejüket egy csipetnyi pizzafűszerrel), a paradicsomot pedig mozzarella sajttal borítjuk be. A mozzarellát meghintjük szezámmaggal. Sütőben addig sütjük a szendvicseket, míg a mozzarella jól megolvad, és kicsit barnulni kezd.
 
 
 

BELGA RAKOTT KRUMPLI
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 30 dkg sajt (nagyon jó hozzá a karaván sajt), 10 dkg vaj, só.
A nyers, meghámozott krumplit nagyon vékony karikákra vágjuk, és egy réteg krumplikarikát egy kivajazott tűzálló tál aljára fektetünk. A krumpliréteget kicsit megsózzuk, apró vajdarabkákkal megszórjuk, majd szintén nagyon vékonyra vágott sajtszeletekkel beborítjuk. A sajtra megint krumpli, pici só, vajdarabkák, aztán újra sajt következik. Addig folytatjuk a rétegezést, amíg a hozzávalók el nem fogynak. A tetejére sajt, a sajtra pedig vajdarabkák kerüljenek. A tálat szorosan fedjük be alufóliával, és forró sütőben kb. 50 percig süssük. Végül az alufóliát levéve kb. 10 percig pirítsuk.
Valamilyen savanyúsággal vagy esetes zöldség-salátával tálaljuk.
 

BROKKOLI SAJTMÁRTÁSSAL
Hozzávalók: 50 dkg párolt brokkoli, 10 dkg reszelt sajt (legjobb a füstölt sajt), 3 evőkanál liszt, 2 tojás, 5 dl tejföl, 5 dkg vaj, só.
A brokkolin és a vajon kívül a többi hozzávalót alaposan, csomómentesen összekeverjük. A párolt brokkolit egy tűzálló tálba terítjük, leöntjük a sajtos-tejfölös mártással, a tetejére vajdarabokat morzsolunk, és forró sütőben kb. 30 percig sütjük.
 

GOMBÁS KRUMPLI
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 25 dkg gomba, 1 fej vöröshagyma, 1 nagy doboz (5 dl) + 1 kis doboz (2 dl) tejföl, 20 dkg füstölt sajt, olaj, pirospaprika, só.
Az apró kockákra vágott hagymát megfonnyasztjuk az olajon. Beletesszük a felszeletelt gombát, megszórjuk pirospaprikával, megsózzuk, és addig főzzük, amíg a leve elpárolog. Hozzáadjuk a feldarabolt, hámozott krumplit, kis vízet öntünk alá, és a krumplit puhára főzzük. Amikor megfőtt, belekeverjük a nagyobb doboz tejfölt. Egy tepsibe belemerjük a gombás krumpli felét, beborítjuk szeletekre vágott füstölt sajttal, a sajtra jön a krumpli második fele. A tetejét meglocsoljuk a kisebb doboz tejföllel. Jó forró sütőben kb. fél órát sütjük. Savanyúsággal tálaljuk.
 

GOMBÁS TOJÁSRAGU
Hozzávalók: 50 dkg gomba, 5 kemény tojás, 1 fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, olaj, só, 1 bio zöldségleves-kocka.
Az olajon üvegesre pároljuk az apróra vágott vöröshagymát, majd hozzákeverjük a felszeletelt gombát, pirospaprikával megszórjuk, megsózzuk, és 5 percig főzzük. A tejfölbe csomómentesen belekeverjük a lisztet és felöntjük 3 dl vízzel, majd ezt a habarást a gombához adjuk. Beletesszük a leveskockát, és jól összefőzzük. Végül óvatosan beleforgatjuk a kockákra vágott kemény tojásokat. Rizzsel, nokedlivel vagy spagettivel tálaljuk.
 

GOMBÁVAL TÖLTÖTT PAPRIKA
Hozzávalók: 8 db tölteni való paprika, 50 dkg gomba, 1 csomag tasakos főtt rizs, 1 fej vöröshagyma, 2 tojás, 2 liter paradicsomlé, 2 evőkanál liszt, cukor, olaj, só.
Az apró kockákra vágott hagymát megfonnyasztjuk az olajon. Beletesszük a felszeletelt gombát, megszórjuk pirospaprikával, megsózzuk, és addig főzzük, amíg a leve elpárolog. A kész gombát összekeverjük a főtt rizzsel és a tojásokkal. Ezzel a masszával megtöltjük a paprikákat. A megtöltött paprikákat a cukorral, sóval ízesített paradicsomlében megfőzzük. Amikor megfőttek, kiemeljük őket a paradicsomléből. Miután a paradicsomlét rántással sűrítettük, visszahelyezzük bele a paprikákat, és főtt krumplival tálaljuk.
 

KELKÁPOSZTATEKERCS RÁNTVA
Hozzávalók: 8 szép nagy kelkáposztalevél, 10 dkg reszelt sajt, 1 tojás, 2 dl tejföl, 2 gerezd zúzott fokhagyma, csipetnyi köménymag, só. A panírozáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa. A kisütéshez: olaj.
A kelkáposztaleveleket bő forró vízben 5 percig pároljuk (óvatosan, hogy nehogy elszakadjanak). A főzővízből kivéve, a nedvességet leitatjuk róluk. A tejfölbe belekeverjük a reszelt sajtot, a tojást, a zúzott fokhagymát, az őrölt köményt és egy csipetnyi sót. A káposztaleveleket kiterítve megkenjük a sajtkrémmel, és szorosan felcsavarjuk (fogpiszkálóval össze is tűzhetjük a tekercseket). A megtöltött tekercseket hagyományos módon, lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban megsütjük.
 

LASKAGOMBA SÖRTÉSZTÁBAN
Hozzávalók: 50 dkg laskagomba, 20 dkg liszt, 2 tojás, 10 evőkanál tej, 1 evőkanál olaj, 2,5 dl sör, só. A sütéshez: olaj.
A lisztből, tojásból, tejből, olajból és sörből simára kikevert tésztát csinálunk. Ebbe a tésztába mártogatjuk a jól megmosott, megszárított laskagombákat. (Fontos, hogy a gombák teljesen szárazak legyenek, mert ha nedvesek, nem tapad rájuk a tészta.) A tésztába mártott gombákat bő, forró olajban megsütjük. Sülés után szalvétára szedjük őket, hogy a felesleges olyjat leitassuk. Zöldborsós-kukoricás rizzsel tálaljuk. Majonézmártsát adhatunk hozzá.
 

RAKOTT KARFIOL (vagy BROKKOLI)
Hozzávalók: párolt karfiol (vagy brokkoli, esetleg mindkettő vegyesen), néhány keményre főzött tojás, füstölt sajt, tejföl, liszt, só.
Tűzálló tálba vagy tepsibe rakva: 1 réteg előfőzött karfiol (vagy brokkoli), egy réteg karikára vágott keménytojás, 1 réteg füstöltsajt-szelet, aztán megint karfiol (brokkoli), mindez végül meglocsolva a következővel: 5 dl tejföl, 1 mokkáskanál só, 5 dkg reszelt füstölt sajt, 1 evőkanál liszt összekeverve. (Sütés előtt egy kicsit meg kell rázni, hogy az aljára is lefolyjon a tejfölös keverék.)
 

RAKOTT SPÁRGA
Hozzávalók: 1 kg párolt vagy konzerv spárga, 10 dkg reszelt sajt, 2 dl tejföl, 1 tojássárgája, 5 dkg vaj, só.
A tejfölt simára keverjük a tojássárgájával és egy csipetnyi sóval. A párolt spárgadarabok felét egy vajjal kikent tűzálló tálba rakjuk, meghintjük a reszelt sajt felével, ráterítjük a maradék spárgát, majd leöntjük a tejfölös mártással, végül a tetejére szórjuk a maradék sajtot, és rámorzsoljuk a maradék vajat. Sütőben addig sütjük, míg a teteje enyhén barnulni kezd.
 

RAKOTT ZÖLDBAB
Hozzávalók: 1 kg párolt vagy előfőzött konzerv zöldbab, 5 db keményre főzött, apró kockákra vágott tojás, 1 db nyers tojás, 5 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 2 dkg vaj, só.
A tejfölbe csomómentesen belekeverjük a nyers tojást, a lisztet és egy csipetnyi sót. A párolt zöldbab 1/3-részét egy kivajazott tűzálló tál aljára terítjük. Rászórjuk az apró kockákra vágott főtt tojás felét. Ezután megint 1/3-rész zöldbab következik, majd a főtt tojás másik fele, aztán a zöldbab megmaradt része. Végül a tojással rétegezett zöldbabot leöntjük a tejfölös mártással. Forró sütőben addig sütjük, míg a teteje barnulni kezd.
 

RAKOTT ZÖLDSÉGEK SZÓJÁVAL
Hozzávalók: 1 doboz szójafasírtpor, 5dl+2 dl tejföl, kb. egy nagy tejfölös pohárnyi főtt rizs + valamilyen párolt zöldség: karfiol, brokkoli, kelkáposzta, sárgarépa.
A szójafasírtport összekeverjük a nagy doboz tejföllel és a rizzsel. (Ha nem kenhető az így kapott keverék, öntsünk bele egy kicsit a zöldség főzőlevéből.) Egy tűzálló tál aljára egy réteg párolt zöldséget rakunk, erre egy réteg szójás rizs jön, majd megint zöldség. A zöldség tetejét meglocsoljuk a kisebb doboz tejföllel. Megsütjük.

SAJTGOLYÓK
Hozzávalók: 2 tojásfehérje, 20 dkg reszelt sajt.
A két tojásfehérjét kemény habbá verjük. A habba óvatosan belekeverjük a reszelt sajtot. Az így kapott masszából vizes kézzel diónyi golyókat formázunk. A golyókat forró olajban aranysárgára sütjük.

SHI-TAKE GOMBÁS SPAGETTI
Hozzávalók: 30 dkg spagetti megfőzve, 30 dkg shi-take gomba, 20 dkg mozzarella sajt, 3 db nagyobb  hámozott paradicsom karikákra vágva, 5 evőkanál tejföl, 2 evőkanál liszt, 1 bio zöldségleves-kocka, olaj.
A gombát jól megmossuk, felszeleteljük, aztán a felforrósított olajban átsütjük. Amikor a levét elfőtte, megszórjuk a liszttel, jól összekeverjük, majd hozzákeverjük a tejfölt, aztán felengedjük kb. 2 dl vízzel (amiben előzőleg feloldottuk a zöldségleves-kockát). Addig főzzük, míg újra forrni kezd, és kicsit besűrűsödik. Az így elkészült mártást összekeverjük a főtt tésztával. Egy tűzűlló tál aljára terítjük a mártásos tészta felét, erre paradicsomkarikák kerülnek, majd ismét gombás tészta következik, a második réteg tészta tetejét pedig befedjük mozzarella-szeletekkel. Forró sütőben alufóliával lefedve 15-20 percig sütjük, majd az alufóliát levesszük, és még kb. 10 percig pirítjuk, amíg a mozzarella a tetején kicsit barnulni kezd.

SÜTŐBEN SÜLT KRUMPLI
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 4 dl tej, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 10 dkg vaj, (esetleg 1 tojás), 1 gerezd fokhagyma, só, bors.
A krumplit héjában megfőzzük, meghámozzuk, fél centi vastag karikákra vágjuk. Egy hőálló tálat bedörzsölünk fokhagymával, ebbe rakjuk rétegenként a krumplit, amit rétegenként meglocsolunk a sóval, borssal, füstölt sajttal és olvasztott vajjal elkevert tejjel (keverhetünk bele 1 tojást is, de anélkül is jó). Kb. 30-40 percig sütjük a sütőben.
 

SZÓJÁS-ZÖLDSÉGES RIZS vagy TARHONYA
Hozzávalók: rizs vagy tarhonya, tetszés szerinti zöldségek tetszés szerinti arányban keverve (pl. répa, karfiol, brokkoli, borsó, padlizsán, kukorica, gomba stb.), szójakocka, vöröshagyma, pirospaprika, só.
A tarhonyát (vagy rizst) megfőzük. Közben a darabolt zöldségeket megpároljuk, az előre sós vízbe áztatott szójakockából pedig pörköltet csinálunk. A párolt zöldségeket és a szójapörköltet összekeverjük a főtt rizzsel vagy tarhonyával, és együtt főzzük még néhány percig (legjobb lefedve előmelegített sütőbe rakni néhány percre). Olyan, mint a rizses hús, csak zöldségesen.
 

TÖLTÖTT KRUMPLI
Hozzávalók: 12 db egyforma nagyságú krumpli, 50 dkg gomba, 1 fej vöröshagyma, 5 evőkanál tejföl, 3 kanál liszt, pirospaprika, só, olaj. A panírozáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa.
A krumplikat héjában megfőzzük. Megpucoljuk, aztán mindegyiket félbevágjuk, és a belsejüket karalábévájóval kiszedjük úgy, hogy kb. 1 cm vastag krumplifal maradjon meg. Az olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát és a felszeletelt gombát, megszórjuk pirospaprikával, megsózzuk, belekeverjük a liszttel elkevert tejfölt és a krumlikból kivájt forgácsot, majd jól összekeverve még 3-4 percig sütjük. A gombás keveréket a félbevágott krumplikba töltjük úgy, hogy a töltelékkel újból összeragasztunk két fél krumplit. Az újra egyberagasztott krumplikat jól összenyomkodjuk, majd lisztbe, villával felvert, megsózott tojásba és zsemlemorzsába panírozzuk, végül pedig bő, forró olajban megsütjük.
 

ZÖLDBORSÓS GOMBAPAPRIKÁS
Hozzávalók: 1 nagy üveg (azt hiszem, 7 dl) konzerv zöldborsó, 1 fej vöröshagyma, 50 dkg gomba, 1 dl tejföl, 3 evőkanál liszt, pirospaprika, só, olaj, 1 bio zöldségleves-kocka.
Az olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát és a felszeletelt gombát, megszórjuk pirospaprikával, megsózzuk, és addig főzzük, amíg a leve elpárolog. Beleöntjük a zöldborsót, belekeverjük a liszttel elkevert és 2 dl vízzel felengedett tejfölt, majd jól összekeverve még 10 percig főzzük. Rizzsel, nokedlivel vagy spagettivel tálaljuk. Tálalásnál a tetejét meglocsoljuk egy kis tejföllel.
 
 
 

ZSUZSA KRUMPLI-SAJT FASÍRTJA
Hozzávalók: fél kiló paszírozott, főtt krumpli (krumplipüré), 10 dkg reszelt Trapista sajt, 10 dkg reszelt füstöltsajt, 10 dkg finomliszt, 1 tojás, 2 gerezd zúzott fokhagyma, só.
A panírozáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa.
A kisütéshez: olaj.
A hozzávalókat jól egybedolgozzuk, és az így kapott masszából 2-3 centiátmérőjű golyókat formálunk. A golyókat lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába panírozzuk. Forró olajban megsütjük. Tálalhatjuk önálló ételként (például forrón reszelt sajttal megszórva) vagy köretként.

A zöldbab

A zöldbab a nyári hónapok egyik legértékesebb tápláléka.



A közkedvelt hüvelyes a kutatások szerint az Újvilágból származik .
 A babot sokáig csak szemesen, frissen vagy szárított formában fogyasztották. Az olaszok voltak az elsők, akik a XVIII. század végén elkezdték friss zöldségként enni a még éretlen, zsenge babhüvelyeket. Így született meg tehát a „zöldbab”.

A zöldbab viszonylag kevés fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, ezért jelentős szerepet tölt be a fogyókúrázók étrendjében. A zöldbabban ugyanakkor megtalálható a B1-, B2-és a C-vitamin, valamint jelentős élelmirost-tartalma is. A zöldbab energiatartalma 41 kcal (172 kJ)/ 100gramm. A bab az egyik legjobb táplálék a cukorbetegségben szenvedőknek, mert szabályozza az inzulin jelenlétét a vérben.

Hogyan főzzük?

Dobjuk a zöldbabot nagy fazék lobogó sós vízbe, és főzzük 4-5 percig. Gőzölhetjük is, de ilyenkor nagyon figyelmesnek kell lennünk, mert a zöld hüvelyek összes zamatát csak úgy tudjuk megőrizni, ha „al dente”, azaz kicsit ropogós marad!

Néhány praktika

A főzés végére akkor marad meg a zöldbab gyönyörű színe, ha igazán bő, lobogó vízben, fedő nélkül főzzük. Ha elkészült, mártsuk hirtelen jéghideg vízbe, mert a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására a növényben található zöld festékanyag, a klorofill fixálódik. 

Hideg zöldbab-leves

Hozzávalók 4 személyre:

• 1 kg zsenge zöldbab
• 1 nagy csokor petrezselyem
• 1 evőkanál fehérbor ecet
• 1 zöldségleveskocka
• 2 tejföl
• 1 evőkanál liszt

Elkészítés:

A zöldbab végeit levágjuk, a zöldbabot kis darabokra vágjuk, és megmossuk. A petrezselymet leöblítjük, és felaprítjuk.
A zöldbabot 1 liter hideg az ecettel és a leveskockával ízesített vízben puhára főzzük. A tejfölben elkeverjük a lisztet és a petrezselymet, a zöldbabhoz öntjük, és lassú tűzön összeforraljuk. A levest alaposan behűtjük, és hidegen fogyasztjuk.

 Zöldbab-saláta

Vékony karikára vágok lilahagymát enyhén sózom, majd ráöntöm a szokásos módon elkészített salátaecetet,

hozzáadom a sós vízben főtt, lehűtött zöldbabot., finomra vágott petrezselyemmel, kakukkfűvel megszórom.

Zúzott fokhagymával ízesitem, tetejét paradicsomszeletekkel díszítem. Pár órára hűtőbe eszem, hogy az  ízek összeérjenek.

Citromos zöldbab

A megpárolt zöldbabot forró vajban megforgatom, citromlével meglocsolom. Hús mellé kiváló köret.

Nyári töltött káposzta

 

Töltött káposzta, de nem a téli... 

Most van a piacon friss csombor,  érdemes megszárítva eltenni , mert a káposzta-ételekbe,    /én egy csipetnyit még a húslevesbe is teszek/   tökfőzeléknek kellemes, jó ízt ad. 

Hozzávalók:

Elkészítem a tölteléket a szokásos módon,csak egy kicsit kisebb. egyforma,"batyút"  az edény aljára kevés zsiradék  /olaj, vagy zsír/  /beterítem egy káposztalevéllel   erre teszem a csokor kaprot, csombort, befedem még egy levéllel , és szépen elhelyezem a töltelékeket.  

A  kimaradt káposztaleveleket felaprítom, , rászóróm,majd betakarom, befedem a  félretett másik káposztalevéllel. A paradicsomlevet kicsit /kevés cukorral/ ízesitem és ráöntöm a káposztára, úgy hogy ellepje.  Kicsi lángon, lassan főzőm, néha megforgatom, rázom a fazekat, keverni nem szabad,  .   /nem igényel nagy odafigyelést, ha kicsi a láng, /  /a paradicsomlevet magába szívja/ a töltelékeket tejföllel meglocsolva , tálalom.

Gyümölcsök királyának is nevezik

  Az őszibarack

 

100 gramm őszibarack mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz.

100 g gyümölcshús mintegy 40 kalóriával gazdagítja szervezetünket, tehát nem hizlaló étel.

Nagy része, kb 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. 

 

Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból.

Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. 

 

Bõségesen tartalmaz A, B és C vitamint, valamint káliumot, kalciumot és magnéziumot.

A kedvezõ kálium-kálcium arány teszi lehetõvé a „vértisztító” hatását. Erõteljesen vizelethajtó, és ezáltal tehermentesíti a tüdõt, szívet és a keringést.

Enzimjei serkentik az étvágyat és az anyagcserét. 

 

Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők.

Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak.

 

A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.

Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne.

Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet.

A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.

Lekvár és befőtt is készíthető belőle.

A nem teljesen érett gyümölcsöknek nem lehet vékonyan lehúzni a bőrét. Forró, forrásban lévő vízbe mártva azonban már lehúzható.

A befőtthöz és lekvárhoz kevés citromhéjat reszelve, illetve néhány csepp citromot hozzáadva megelőzhetjük, hogy a barack megbarnuljon.

 

Süteményekben kevésbé kedvelt, mint a kajszibarack, inkább sárga, s ezért dekoratívabb változatait használjuk gyümölcstortákba, gyümölcssalátákba. 

Ilyenkor is érdemes kevés citrommal meglocsolni a barackot barnulás ellen.

 

A vékony barackszeletek jól illenek fűszeres sajttal készült szendvicsekre.

Paradicsomos zöldsalátákba vagy hagymás krumplisalátába is tehetünk vékony barackcsíkokat.

Sült szárnyashúsok mellé pedig barackhúsból, kakukkfűvel, kevés fehérborral és balzsamecettel készített mártást adhatunk.

A hűtő legalsó fiókjában az érett barackot nyugodtan eltarthatjuk 2-3 napig.

Fogyasztás előtt pár órával viszont célszerű előszedni onnan.

Nem csak az érzékeny fogak miatt, a szobahőmérsékletű gyümölcsnek sokkal jobb az aromája.

Csak közvetlenül a fogyasztás előtt érdemes megmosni, különben a gyümölcsöt érő nedvesség kedvező feltételeket teremt a rothasztó gombáknak és egyéb mikroorganizmusoknak.

 

Viszonylag kevesen tudják, hogy az őszibarack jól tűri a mélyhűtést, csakhogy nem egyben, mert úgy kiolvasztáskor löttyedt lesz, hanem meghámozva vagy hámozatlanul és pürésítve kis porciónként lefagyasztva. Így kiolvasztás után is finom lesz; fagylaltnak, likőrrel, rummal készíthetjük el.

Ha a barackpürét jégkocka-tartóban fagyasztjuk meg, pezsgőbe, ásványvízbe téve remek üdítő készítésére is felhasználható.

Barackot vásárolni mindig kosárral, vagy legalább nagy dobozzal induljunk, hogy minél kevésbé törődjenek a gyümölcsök, míg hazaérünk.

 Gyógyhatása:

 Tisztítja a szervezetet:
A táplálékunk az egész testre hat, úgy az építő jellegével, mint romboló hatásával. Az őszibarack gyógyító hatása az egész testre kiterjed. A vér tisztítása, a test tisztítása. A főbb szervek is a máj, a szív, a tüdő, a vesék könnyebben gyógyulnak, ha tiszta a vér.

Tisztítja a bőrt:
A bőr tisztítása nem könnyű feladat, különösen a szennyezett nagyvárosban, ahol a bőr tisztítása szintén az egész testre vonatkozik. Az őszibarackban levő A és a C vitamin közös munkájának eredménye, hogy nagyobb az ellenállás a pattanások kifejlõdésére és ellenállóbb a bőr a betegségekkel szemben. A nap hatásának is jobban ellenáll, valamint a sebesült bőr hamarább begyógyul.

Tisztítja a tüdőt:
Az ásványi sók és az A vitamin lehetővé teszik, hogy gyógyítólag hat a tüdőre az őszibarack. Az A vitamin hatására a hörgők és a nyálkahártya kevéssé ingerlékeny és nagyobb teherbírással rendelkeznek. Az A vitamin ugyanis befolyásolja a nyálkahártyák működését és hatással van a légzőszervi megfázás tüneteire. Különösen a szennyezett levegőjű nagyvárosokban van szükség a vitaminos táplálékra a tüdőtakarítás szempontjából. A gyümölcs segít a légzőszerv nyálkahártyáit egészségben tartani.

Száraz bőrre:
Ugyancsak a nagyvárosi környezet levegõje ostorozza naponta a bőrt és halmozza el mérgező anyagokkal, ami a kiszáradással sietteti a korai ráncosodást. A száraz bőrre legjobba természetes anyag pakolás, amely tele van A és C vitaminnal. Az őszibarack kitűnő arcpakolás, a bőr megtisztul, rugalmasabbá, fiatalosabbá válik.

Folyadék szorulásra:
Az őszibarack tisztítja a húgyutakat, valamint vizelet hajtó. Az őszibarack ugyanis nemcsak az emésztésre hat serkentőleg, hanem ösztönzi a víz kiválasztását is. Ha pedig kúraszerűen fogyasztjuk a gyümölcsöt vagy a levét, hozzásegít ahhoz, hogy a szervezetünk bármely pontján felgyülemlett folyadéktól megszabaduljunk. A legszembetűnőbb számunkra a szemek alatti táskásodás. Ha megpuffadt a bőr a szemünk alatt, bizonyosan a vesénk kiválasztásával van baj. Ilyen esetben ajánlatos jobban odafigyelni az étkezésünkre, illetve egy hathetes vízhajtó kúrát kellene végigcsinálni akkor, amikor valamely vízhajtó gyümölcsnek van az idénye. A vese nagyon elfárad az idõs korra, ezért minél több segítséget kell nyújtani neki.

Sugárzás és vegyi szennyezés tisztítására:
Az őszibarack tisztítóereje nagy. Képes a testet megszabadítani a felgyülemlett vegyszertől, valamint a kisugárzásos szennyeződéstől. Ez főleg azoknak szól, akik rádiótelefont és komputert használnak. A komputer kisugárzást a szoba növényei is ellensúlyozhatják, különösen a kaktuszfélék. A nagyvárosi lakásokban egyébként a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30 százalékát is képesek elnyelni. Fogyasztás szempontjából, ha a gyereknek komputere van, vagy valakinek a munkahelyen, ajánlatos minél több A vitaminban bővelkedő gyümölcsöt fogyasztania.

A test többszöri megtisztításával meg is előzhetünk egyes betegségeket. Így az érrendszeri betegségek és a többi önpusztító betegségek nem fejlődnek ki, ha gyakran fogyasztunk gyümölcsöt, és odafigyelünk táplálkozásunkra. A vitaminokkal és ásványokkal éberen tarthatjuk az immunrendszerünket, valamint segítünk megszabadulni az oxigén szabadgyököktől.

Az őszibarackfa  a gyümölcsét, magját, virágát, fájának ágait és leveleit is beleértve - már ősidők óta megkülönböztetett figyelemnek örvend és rituális szerepet játszik Kínában. Bármelyik más növénynél több miszticizmus övezi. E fának igen nagy a tisztelete, hiszen már a Han dinasztia előtti időkben a halhatatlanság szimbólumának tekintették. A kínaiakról ugyanis köztudott, hogy nagyra értékelik a hosszú életet, a konfucianizmus befolyására náluk idős kort megélt embereket - társadalmi helyzetüktől függetlenül - megbecsülés és tisztelet övezi. A legnagyobb ajándék, amit egy kínai ember kaphatott, a hosszú életet jelentő kínai írásjel, a volt, melyet maga a császár rajzolt vagy festett a kitüntetett személy számára.
A fa gyümölcsét, mely az egyik oldalán piroslik, a hosszú élet jelképeként képzelték el, emiatt terjedhetett el náluk az a szokás, hogy az újévi jókívánságok mellé gondosan eltett (tartósított) őszibarackot ajándékoztak egymásnak. Lényegében e hagyomány folytatódik abban a szokásban, hogy születésnapi ajándékként a halhatatlanságot jelképező stilizált őszibarackkal díszített süteményeket, kekszeket adnak az ünnepeltnek. Ez a gesztus annak óhaját fejezi ki, hogy a megajándékozott hosszú életű legyen.

A taoista bölcsekhez hasonlóan, sokan még ma is úgy gondolják, hogy aki sok őszibarackot eszik, annak teste nem enyészik el a világ végéig. Szun, a kőszerzetes állítólag azért vált örökéletűvé, mert megette a géniuszok kertjéből ellopott, halhatatlanság őszibarackját. E tulajdonsága jelenik meg a gyümölcsnek a Nyugat anyakirálynéjának a Kunlun hegyi palotája közelében lévő őszibarackosáról szóló mesében is, mely azt mondja, hogy a kert fái csak 3000 évente virágoztak, és a gyümölcsöknek további 3000 évre volt szükségük, hogy megérjenek. Úgy tartották, hogy aki eszik egyet ezekből a barackokból, pontosan annyi ideig fog élni, mint amennyi időre a gyümölcsöknek szükségük volt, hogy éretté váljanak. Ha pedig a szerencsés halandó az őszibarack keserű magját is lenyeli, örök élet, vagyis halhatatlanság vár rá.