A Rigó Jancsi egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.
A Stefánia vagdalt (és még sok Stefánia jelzővel ellátott étel, mint például rizottó, felfújt, stb., mind főtt tojással készül) születése egy sokáig ellenzett szerelemhez kötődik. Stefánia belga királyi hercegnő és egy magyar földbirtokos és diplomata, Lónyay Elemér gróf az 1880-as években szeretett egymásba, de a belga király és udvar igyekezett megakadályozni a rangon aluli házasságot. 1900. február 22-én mégis összeházasodtak, úgy hogy a hercegnőnek le kellett mondania rangjáról és vagyonáról. A volt hercegnő ezután többnyire Magyarországon élt, ahol megszerette a magyar konyhát, sokat főzött, és ki is talált sok receptet, például a Stefánia vagdaltat.
/A fasírt karrierjét már az ókorban elkezdte. Marcus Apicius Gavius 1. századból fennmaradt szakácskönyve szerint a rómaiak is készítettek húsgombócot tintahalból, polipból, garnélarákból, velőből, kagylóból és persze húsfélékből is. Az apróra vagdalt alapanyagokat összegyúrták tojással és vörösborba áztatott kenyérrel./
Kossuth kifli
A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!
Cézár saláta
Ne gondoljunk tógát viselő marcona római történelmi személyiségre, és fogadjuk el, hogy az eredeti Cézár salátába nem került csirke. Valójában a Cézár saláta receptje kevesebb, mint 100 éves, és egy mexikói étteremben alkották meg először. Caesar Cardini étterme nagyon jól ment, nagy forgalmat bonyolított, olyan nagyot, hogy egy napon majdhogynem minden alapanyagból kifogyott. Éppen akkor, amikor hollywoodi sztárok futottak be hozzá, akik a rossz idő miatt nem tudtak hazatérni hétvégi vakációjukról. Caesar hirtelen összekapkodta, amit talált: jégsalátát, tojást, parmezánt, citromlevet, fekete borsot, mustárt, fokhagymát, olivaolajat és szardellát, hozzá kenyérkockát pirított. A filmsztárok jóízűen bekebelezték a salátát, és a recept komoly nemzetközi karriert futott be.
Peach Melba
Nellie Melba (1861-1931) ausztrál szopránt eredetileg Helen Mitchell-Porternek hívták. Művészneve otthonának, Melbourne városának a nevéből származik.Ő volt az első ausztrál, aki a zene területén világhírre tett szert.
A kor nagy szakácsművésze, a már életében legendává vált Auguste Escoffier (1846-1935), César Ritz üzlettársa, a francia konyha megújítója két ételt kreált a tiszteletére.
Szendvics
1769-ben találta fe John Montagu Sandwich grófja, aki a kártya iránti szenvedélye miatt vonult be a gasztronómia történelmébe. Mivel szenvedélyes játékos volt, nem akart felállni az asztaltól, amely mellett kártyázott, ezért, hogy egyen valamit, azt kérte a szolgáitól, hogy tegyenek neki egy szelet húst két szelet kenyér közé. Igy lett aztán ő a világon mindenki által ismert szendvics feltalálója. Legalábbis ezt tartja a legenda. Mi meg szeretjük, és nap, mint nap új változatokat gondolunk ki.
Barátfüle
A barátfüle nevet a 19. századra eredeztetik vissza, amikor a budai Freund vendéglős étlapján szerepelt a róla elnevezett fogás. Freunds gefüllte Tasche. Ezt magyarosították barátra, majd a két név egyvelegéből jött létre a barátfüle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése