Farsangi fánk

A hagyományos farsangi ételek mindenkori résztvevője, királya a farsangi fánk, amelyről számtalan ízes írás született. A FARSANGI FÁNK legyen könnyű, miként a hab, és omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga.

Fánkot enni legjobban csak úgy puszta kézzel lehet, széjjeltépve, a sűrű házi lekvárba megmártva, és úgy rakni a szájunkba. Ne feledjük, hogy a farsangi fánk ideje hamvazószerdával sem jár le, hiszen különösen ízes második fogás lehet olyan népszerű egytálételek, mint egy jó házi gulyás után.
Ne feledjük azonban, hogy mindig frissen, forrón adjuk az asztalra, és így fejedelmi falatokkal tehetjük boldoggá magunkat és az asztal körül ülőket..ez a finom tésztaféleség egyáltalán nem áll jó lábon a hideggel, sem akkor amikor már megsült, sem amikor még nyers.


Néhány fánkrecept:

Kubikusfánk

Hozzávalók: 4 db burgonya, 1 evőkanál zsír, 1 db tojás, 1 késhegynyi szódabikarbóna, liszt
A kockára vágott hámozott burgonyát megfőzzük, levét leöntjük, a burgonyát összetörjük, majd a zsírral, szódabikarbónával, a tojással és a sóval elkeverjük. Annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. A tésztát vékonyra nyújtjuk, négyzetekre vágjuk, és forró zsírban kisütjük. Melegített szilvalekvárral bőven megöntözve tálaljuk.

Túrófánk

Hozzávalók: 50 dkg savómentes friss tehéntúró, 25 dkg liszt, 2 db tojás, 10 dkg porcukor, 1 csipetnyi só, 1 késhegynyi szódabikarbóna.
A túrót áttörjük, hozzáadjuk a lisztet, majd elmorzsoljuk vele. A tojássárgáját habosra keverjük porcukorral, a sóval és a szódabikarbónával, hozzáadjuk az előbbi masszához. A tojásfehérjét habbá verjük, majd a tésztához adjuk, és óvatosan összekeverjük. A tésztát 1 cm vastagra nyújtjuk, kis fánkokat szaggatunk belőle, és forró, bő olajban ropogósra sütjük. Fahéjas porcukorral meghintve, hecsedli (csipkebogyó) lekvárral tálaljuk.

Almafánk

Hozzávalók: 1 kg alma, 1 csomag sütőpor, 2 evőkanál cukor, 35 dkg liszt, 1 db citrom.
Az almát meghámozzuk és megreszeljük. A citrom levét kifacsarjuk, hozzáadjuk a reszelt almához, és pár percig állni hagyjuk. Majd a levét kinyomkodjuk, azután hozzáadjuk a tojásokat, és beleszitáljuk a lisztben elkevert sütőport. A masszát összedolgozzuk, majd forró zsírba szaggatjuk evőkanállal. Pirosra sütjük, és porcukorral kevert darált dióval meghintjük.

Egy száz éves somogyi recept: Marcafánk

Üss egy csuporba 2 tojást. Bele egy kevés sót, cukrot. Habard össze jól, önts hozzá egy meszely tejet, és annyi lisztet, hogy palacsinta sűrűségű legyen. Akkor tégy zsírt (cserép) tepsibe egy ujjnyi vastagon, s ezt forrald föl. Mikor legjobban forr, a tésztát kanalanként rakd belé, 1-1 kiskanállal egy helyre, és pirosra süsd meg.

Csöröge(forgács)fánk

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 6 tojássárgája, csipetnyi só, kávéskanálnyi cukor, másfél kanálnyi rum, 2 dkg élesztő.
A langyos, cukros tejbe áztatott élesztővel a fenti hozzávalókból rétestészta keménységű tésztát gyúrunk, a liszt mennyiségét szükség szerint pótolva. Jól kidolgozzuk, és letakarva kb. 25 percig pihentetjük. Késnyi vastagságra nyújtjuk, és kétujjnyi széles, és 5-6 ujj hosszú téglalapokra metéljük a derelyevágóval. A lapokat középen kétszer bevagdaljuk, és megtekerve forró, bő zsírban szép sárgára sütjük. Vaníliáscukorral meghintjük, és forrón tálaljuk.

Talkedli

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 4 tojássárgája és fehérje, 2 dkg langyos tejben elkevert élesztő, 2 evőkanál cukor, kevés só és tej.
A hozzávalókat annyi langyos tejjel elkeverjük, hogy gyenge tészta legyen belőle, jól kidolgozzuk. Mikor már elég sima a tészta a négy tojás keményre vert habját is beletesszük, és ezzel együtt jól kidolgozzuk. Meleg helyen jól megkelesztjük, azután kétujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, és talkedlisütőben vagy lábasban forró zsírban kisütjük. Különféle lekvárokat szolgálhatunk fel hozzá.

Farsangi fánk

Hozzávalók: 50 dkg rétesliszt, 6 tojássárgája, 6 dkg olvasztott vaj vagy margarin, 4 dl tej, 1 evőkanál rum, 2 dkg élesztő.
A cukros, langyos tejben megkelesztjük az élesztőt, és csipetnyi sóval és a többi hozzávalóval fakanállal jól kidolgozzuk. Aztán lábassal letakarva 40 percig pihentetjük, míg jól megkel. Ezután lisztes deszkán hüvelykujj vastagságúra nyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, takaró alatt újra kelni hagyjuk, amíg még egyszer olyan vastagra dagad. Majd forró, de nem füstölgő olajban kisütjük. Először födő alatt sütjük, amíg egyik oldala megpirul. Így keletkezik rajta az úgynevezett „ranftli”, azaz szalag. Azután megforgatjuk a fánkokat, és födő nélkül tovább sütjük, amíg ez az oldaluk is megpirul. Az olaj sok legyen, hogy a fánkok szabadon ússzanak benne. Ne tegyünk egyszerre sok fánkot az olajba, hogy hőmérséklete mindig forró legyen. A megsült fánkokat lyukas kanállal kiszedve tálra halmozzuk, s porcukorral meghintjük. Felmelegített, esetleg pálinkával kissé higított, barack-, málna-, ribizlilekvárt adunk hozzá. Vigyázzunk, hogy a tésztakészítés és kelesztés idején állandóan melegben legyen, hideg ne érje, „meg ne fázzék”.

/Cságoly Péterfia Béla/

Mátyás király hitvese, Beatrix is nagy kedvelője volt a fánknak.
Ő az itáliai karneválokon ismerkedett meg vele. Persze, hogy aztán nem hiányozhatott a magyar királyi asztalról sem. Rómában Szent József napján készítették, mint ünnepi étket, és a taljánok fritella néven kérik manapság is tucatszám a fánkot. Az olaszoknál olyannyira népszerű, hogy a menüsorban is gyakran szerepel, üresen, vagy leves mellé. Desszertként pedig krémmel töltve, ez a változat a bigné.

Egyébként a legtekintélyesebb fánk-múltja a rómaiaknak van. Ókori eleik a természet közelgő újraéledését ünnepelve kerek, mandulás, édes fánkszerűséget majszoltak. S mert a Római Birodalom magába foglalta Vindobomát és Aquincumot is,vannak rá esélyek, hogy idáig vezessük vissza a bécsi és Pest-Buda környéki fánkok családfáját.

A farsang nyelvészeti és néprajzi irodalmában gyakran találkozhatunk a farsangi fánk kifejezéssel is. A gömbölyűre formált, serpenyőben kisütött kelt tészta neve nálunk, a Székelyföldön: pánkó. A fánk is, a pánkó is erdélyi szász eredetű szó. A pánkó a pfankuchen, pankox, pankoh formákból származik, a fánk pedig a fankox, fankoch elődökből vezethető le. A köznyelvbe csak a fánk került be, a pánkó nyelvjárási szinten maradt. Használják még a Székelyföldön kívül a Dunántúlon is, ott néhány településen a bukovinai székelyek terjesztették el. Van még más nyelvjárási neve is a fánknak: például Baranya néhány községében huppancs, Borsodban és a Bodrogközben krepli, a Felvidék egy- egy helyén siska, a palócoknál pedig pampuska. Mikszáth Kálmán műveiben elég gyakran előfordul a pampuska mint saját nyelvjárásának szava. Például: „…húzatta fülébe azokat a legkeserűbb nótákat, amik a bánatot úgy fölpuffasztják, mint az élesztő a pampuskát" (Fekete város). Vagy: „Cseresznyétől maszatos pofácskái kidagadtak, mint két pampuska" (Öreg szekér). Mi úgy mondanánk: mint két pánkó.
(Forrás: Komoróczy György)

Vöröshagyma - fokhagyma

A vöröshagyma közel 6000 éve ismert és egyike a legősibb termesztett növényeinknek.

Nyugat-Ázsiában őshonos, innen jutott el az Uraltól nyugatra, majd Közép-és Dél-Európába, valamint a Balkánra. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Neve az egyiptomi hieroglifák között a növekedés, a termékenység szimbólumaként szerepel és a papirusztekercseken írás emlékezik meg használatáról.

A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével. A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A sikeres csata után került be a hagyma Wales címerébe. Használata a 17-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte. 

A hagyma számos betegségre, problémára kiváló orvosság!

 Baktériumölő, javítja az emésztést, hatásos a felső légúti megbetegedésekkel szemben, epehajtó, jól alkalmazható magas vérnyomás és érelmeszesedés ellen. Csökkenti az emésztőrendszeri fekély veszélyét, a vérlemezkék képződését, így segít megelőzni a szívinfarktus, az agyvérzés kialakulását. A legújabb kutatási eredmények alapján a csontritkulás kialakulását is gátolja.

 

Fogyasztása csökkentheti a koleszterinszintet. Bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. Meghűlésre, köhögés enyhítésére, darázscsípések gyógyítására is bátran alkalmazható.

Gyulladásgátló hatásának köszönhetően lelohasztja a rovarcsípések helyét. A félbevágott hagymát helyezzük a megmart testrészre, 10 percig hagyjuk rajta. Segítségével megszüntethető a fájdalom és a viszketés.

A magyar konyha alapvető, meghatározó fűszernövénye, melyet levesek, hús- és halételek ízesítésére, saláták, savanyúságok készülnek belőle.

Miért könnyezünk a hagymától?

Mindenki tapasztalhatta már, hogy a hagyma reszelése, felszeletelése könnyezéssel jár. Ezen műveletek során összezúzódnak a hagyma sejtjei, amelyek az allinases elnevezésű enzimeket és szulfidokat tartalmaznak. Az enzimek hatására a szulfidok kénsavvá alakulnak át. Ez bomlékony és gáz fomájában a szembe kerül, ahol a az ott lévő nedvekkel reakcióba lép és a kénsav vizes oldataként irritálja könnymirigyeket. A szem bepirosodik és könnyezni kezd.

Fokhagyma

A fokhagyma Közép-Ázsiából származik, s évezredek óta termeszti és fogyasztja az emberiség. 

Fokhagyma termett Babilon függőkertjeiben, és Homérosz is dicsérte egészséget erősítő hatását. A görög harcosok a csatákhoz nagy adag fokhagymával látták el magukat, és ezt tették később a római légionáriusok is; úgy vélték ugyanis, hogy a fokhagyma erőt és bátorságot biztosít harcaikban. A rómaiak még nemi erősítő szernek is tartották.

A világ számos helyén varázsszerként használták: az ókori népek a nyakukban viseltek egy gerezd fokhagymát amulettként, mert úgy gondolták, hogy ez megvédi őket a szemmel verés és a betegségek ellen. A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, például a pestisdoktor által viselt madárfejszerű álarc csőrrészébe többek között fokhagymalevelet is tettek (az orvos ezen át lélegezte be a levegőt), de a keresztény világban szellem, ördög és vámpír elűzésére is a
lkalmazták, több-kevesebb sikerrel. 

Habár sok hiedelem kapcsolódott a fokhagymához, a modern tudomány
mégis igazolta, hogy a régiek a legtöbb hatásban nem tévedtek. 1858-ban
Louis Pásteur igazolta, hogy a fokhagymának baktériumölő tulajdonsága
van, a II. világháborúban pedig fertőtlenítőként és a sebesülésből adódó
üszkösödés megakadályozására alkalmazták sikerrel.

Hogyan tisztítsunk gyorsan fokhagymát?  

http://www.youtube.com/embed/0abnwTGeAiM

Téli vitaminforrás - sárgarépa

 A sárgarépa egyike a legismertebb, a legnagyobb mértékben fogyasztott zöldségeinknek, s minden élelmezési szempontból számos előnnyel rendelkezik: a sárgarépát az emberi szervezet tökéletesen tolerálja, rostjai szabályozzák a bélrendszerben lezajló tranzitot, illetve elegendő mennyiségben tartalmazza az A-vitamin előállításához szükséges provitamint. A többi zöldséghez és gyümölcshöz hasonlóan a sárgarépa jótékony szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében.

Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. A XVII. században jelent meg a narancssárga nemesített fajta. Erdély egyes vidékein murok a neve.

Magas a vitamintartalma, karotinban, B1, B2, és B6 vitaminban, folsavban, C és K vitaminban is gazdag, de kalciumot, káliumot, foszfort, magnéziumot, vasat, nátriumot, alma- és citromsavat is tartalmaz. Magas a cukor tartalma is, ennek köszönheti édeskés ízét.
 A gyerekek különösen kedvelik édeskés íze miatt, így nyersen, lereszelve akár szendvicsek feltéte is lehet, de müzlibe keverve is kiváló téli vitaminforrás. Sütve-főzve is rengeteg lehetőség rejlik benne, készülhet belőle leves, krémleves, főzelék, krém, fasírt, de kevés vajjal és mézzel karamellizálva vagy sütőben sütve nagyszerű köret is válhat belőle.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.  A sárgarépa puhább és jobb ízű lesz, ha a főzővízbe kevés vajat teszünk.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része.


Fűszerei
Remekül illenek mellé a keleti fűszerek, a római kömény, gyömbér, a kínai ötfűszer keverék, csillagánizs, koriandermag, az édeskömény, de a kakukkfű, narancshéj, méz, fahéj, fokhagyma, rozmaring, majoranna és a petrezselyemzöld is jól passzol hozzá. 

Sárgarépa virágok: Ételeink díszítéséhez a sárgarépákat tisztítsuk meg, daraboljuk egyenlő részekre, és vágjunk barázdákat hosszanti irányban mindegyikbe, majd kezdődhet a szeletelés. Miután levágtuk a répa csúcsát, meglátjuk, a többi szelet szép, virágformájú lesz. A dekorálás előtt tegyük hideg vízbe őket, hogy megmaradjon szép színük, és ne fonnyadjanak el.

Ízes kanalaznivalók

A leves az egyik legváltozatosabban és legízletesebben elkészíthető étel.


A leves elnevezése a szanszkrit nyelvből származik, ahol a su (jól) és a po (táplálni, táplálkozni) szavak összeolvadásából jött létre a suppa kifejezés, amelynek jelentése: jó táplálék. Ebből ered az angol soup, a spanyol sopa és a német suppe szó is.

Rengeteg leves létezik szerte a világon, hiszen sokféle alapanyagból, változatos konyhatechnikai módszerekkel készülhet. Lehet hideg vagy meleg egyaránt, és általában az étkezés legelső fogása. Európában leginkább a déli étkezéshez, más népeknél viszont a vacsorához kötődik.
A leves mindezek mellett értékes is szervezetünk számára, hiszen minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, annál magasabb a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg). Gazdag ízanyagokban, illata étvágygerjesztő, kedvező hatással van az emésztésünkre, és segít szervezetünk folyadékigényének kielégítésében.

Milánói leves

/2 személyre/

5 dl paradicsomlé /házi/
20-25 dkg apróra tördelt spagetti /teljes kiőrlésű/ 
10 dkg gépsonka
§,5 dl vörösbor
1 szál zellerzöld
2 evőkanál olaj
1 evőkanál liszt
só, frissen őrölt bors

A lisztből és olajból világos rántást készítünk, felöntjük a paradicsomlével, valamint 2-3 dl forró vízzel. Felforraljuk, beletesszük a spagettit, a kis kockára vágott sonkát, a zellerzöldrt. Sózzuk, lassútűzön addig főzzük, míg a sapgetti, meg a sonka megfő, ekkor hozzáadjuk a vörösbort meg a borsot is. Tálaláskor frissen őrőlt borsot szórunk a tetejére.

Akár önmagában is tálalni lehet, de jól illik mellé például a túrógombóc.
/recept, kép:Erdélyi konyha
Kádár-Katalin-Imola /


    

Cékla - egyik legfontosabb vitamin-és ásványianyag forrás

Nem is gondolnánk, de a cékla egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk!

A libatopfélék családjába tartozó, cukorrépával rokon céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették, a rómaiak pedig megismertették az európaiakkal is. A népi hagyomány annyira bízott gyógyerejében, hogy a dinasztiaalapító Nagy Károly rendeletben szabályozta kötelező termesztését. A középkori Angliában betegek és idősek eledeléül szolgáltak a cékla könnyen emészthető levelei, felénk pedig mindenekelőtt a fej- és fogfájás enyhítésére szolgált e növény.

Azt hogy ennyire jó egészségre gyakorolt hatása van szervezetünket nézve a benne lévő számos ásványi anyagoknak és vitaminoknak köszönhető.

Magas a kálium tartalma, ami hozzásegíti a test fiziológiai táplálását, így ezáltal nőni tud az állóképesség, könnyebben fejlődnek az izmok, de emellett gazdag még foszforban, kálciumban, vasban, kénben, nátriumban, valamint antioxidáns tulajdonságú A-B-és C vitamin tartalma miatt.

Kiváló vérképző és terhes kismamák is nyugodtan fogyaszthatják folsavtartalma miatt, ami a magzat fejlődéséhez nagyon fontos.

Ha sárgarépával keverjük, akkor nagyon jó májtisztító hatása van, főleg azért mert segít lebontani azokat a zsírokat, amik a májban felhalmozódtak. Valamint segíthet mérsékelni a túlzott alkoholfogyasztás negatív tüneteit.

Érdemes tudni, hogy a céklalé segíti leküzdeni az influenzát  és a náthát. . Céklával ugyanakkor tisztítókúrát is tarthatunk, ha rendszeresen fogyasztjuk javulhat tőle közérzetünk. Illetve ha vannak refluxos, vagy savtúltengéstől gyomorpanaszaink, akkor a céklalé fogyasztása során megszűnhetnek. Csökkentheti azon betegségek kialakulásának kockázatát, amik a bélcsatornában pangó, hosszú ideig álló táplálékok és toxikus anyagok miatt van. Hozzájárul a máj és a belek épp működéséhez, meggyorsítja a mérgek és salakanyagok eltávolítását. Enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlható. 

Hogyan válasszunk?

Ha nyers céklát szeretnénk, győződjünk meg arról, hogy a héja ne legyen túl száraz. A friss cékla kemény, lédús, színe élénk.

Hogyan tároljuk?

A nyers cékla a hűtőben akár egy hétig is eltartható. A főtt céklát hermetikusan lezárt dobozban néhány napig a hűtőszekrény zöldséges rekeszében tárolhatjuk. A főtt céklát le is fagyaszthatjuk. Ha hosszabb ideig (nyolc hónapig) szeretnénk tárolni, fagyasztás előtt a céklát karikázzuk föl!

Hogyan készítsük elő?

Ha nyers céklát vásárolunk, nyersen lereszelve vagy apróra vágva ízletes salátát készíthetünk belőle. Ha főzni akarjuk, sose hámozzuk meg, hogy szép színét megőrizzük! A főtt céklát még melegen kell megtisztítani és meghámozni.

Hogyan főzzük?

A nyers céklát tegyük forrásban lévő sós és enyhén ecetes vízbe, s addig főzzük, míg megpuhul. A főzésidő akár két és fél óra is lehet (vagy kuktában átlagosan fél óra). Ha ellenőrizni akarjuk, vajon megfőtt-e, ne szúrjunk a céklába villát (mert elveszíti a levét), hanem dörzsöljük meg a szár körüli héjrészt, vajon könnyen lejön-e.

Néhány praktika

A cékla kimondottan finom, ha sütőben készítjük el 170 fokon (5-ös fokozat).

Céklás körözött

Hozzávalók

20 dkg juhtúró
15 dkg tehéntúró
12 dkg főtt cékla
1 dl tejföl
só, őrölt köménymag

tálaláshoz bagett, metélőhagyma

Elkészítése:

A juhtúrót összekeverjük a tehéntúróval meg a tejföllel. A főtt céklát kis lyukú reszelőn lereszeljük és belekeverjük a túrókrémbe. Ha nagyon krémesre szeretnénk, a kívánt állagúra turmixolhatjuk. Sóval és őrölt köménymaggal ízesitjük. Tálaláskor megszórjuk apróra vágott snidlinggel.

forrás: Aleda konyhája

Egy ízletes és gyorsan elkészíthető céklasaláta recept:

Hozzávalók: 60 dkg cékla, 3-4 db kisebb alma, 1 vöröshagyma, 2 kanál citromlé, 1 evőkanálnyi méz, 2 evőkanálnyi olívaolaj és egy kis só.

Így készítsd a salátát: Az alaposan megmosott céklát hámozd meg, öblítsd le, reszeld vékonyra és tedd be egy tálba. Ezután a megmosott és meghámozott almát és vöröshagymát is reszeld hozzá, sózd meg, add hozzá a citromlevet, olíva olajat és a mézet. Forgasd össze alaposan az alapanyagokat, majd hagy hűlni néhány órát. Önmagában is fogyaszthatod, de ízletes köret lehet frissen elkészített sült mellé is.
Bolondítsd meg egy kis sajttal:
sült cékla és kecskesajt saláta
Hozzávalók: tisztított bébi cékla, olíva olaj, néhány gerezd fokhagyma, csipetnyi só, kevés céklalevél, aprított kecskesajt.
Előkészítés: vágd le a cékla szárát, a levágott leveleket pedig tedd félre, mert később majd fel tudod használni. A céklát néhány gerezd fokhagymával együtt tedd be egy lábasba, szórj rá egy kis sót, önts rá egy kis olíva olajat, és párold meg. Ezután az egészet tedd be egy sütőbe, és 180 fokon süsd puhára. A kicsorduló céklalevet önts át egy tálba és add hozzá pépesítve a fokhagymát. Egy kis extra szűz olíva olajjal önts fel a levet.
A saláta összeállítása: hámozd meg a céklát, de ha lehet, még melegen, mert úgy könnyebb. Vágd apró falatokra, add hozzá a sajt darabokat, díszítsd a levágott céklalevéllel, majd az egészet öntsd le az elkészített lével. Ízletes előételként vagy köretként egyaránt fogyaszthatod.