Karfiol csőben sütve

Hozzávalók: 1 közepes karfiol, ½ citrom leve, 3 dl besamelmártás, 1 csipet őrölt szerecsendió, 1 dl tejszín, 1 tojássárgája, 10 dkg reszelt ementáli vagy parmezán sajt, kevés vaj

Elkészítés: A karfiolt megtisztítjuk, és negyed óráig hideg vízben áztatjuk. Ezután lobogó, sós, citromos vízben 15 percig főzzük. Vigyázni kell, nehogy túlpuhuljon. Közben elkészítjük a besamelmártást, szerecsendióval ízesítjük, és a tűzről levéve hozzáadjuk a tejszínnel elkevert tojássárgáját és a reszelt sajtot. A mártásnak jó sűrűnek kell lennie.

A megfőtt karfiolt kivajazott tűzálló tálra fektetjük, tetejét bevonjuk a mártással, és kis vajdarabkákat helyezünk rá. Forró sütőben addig sütjük, amíg a teteje szép aranybarna nem lesz.

 A karfiol a Közel-Keletről származik, s ismerték, szerették már a görögök és a rómaiak is. Hosszú ideig feledésbe merült, majd a XVI. században jelent meg újra a genovai tengerészeknek köszönhetően, akik keletről hozták – mint újdonságot! 

A következő évszázadban Olivier de Serres, a nagy mezőgazda a nehezen termelhető növények között említi. La Quintinie, a Napkirály kertésze a magokat Ciprusról hozatta, hogy karfiolt termeszthessen. Franciaországban csak a XVII. század végén sikerült magot termeszteni. 

XV. Lajos – aki nagy karfiol-kedvelő volt – uralkodása alatt nevezik el a király egyik kegyencnőjéről "à la du Barry"-nak a karfiolos ételeket. A zöldségfélét abban az időben már egyre többen termesztik, és nagyon népszerű.