A tészta mellett rendkívül fontos a bejgli tölteléke is. A töltelék készítésénél az íz mellett az állagra is nagyon oda kell figyelni, mert a gyakori bejgli-balesetek egyik fő oka a túl sok és túl laza szerkezetű töltelék.
A két legfontosabb töltelék a mák és a dió. A mákos töltelékhez adhatunk kevés citrom- vagy narancshéjat, vaníliát, mazsolát, esetleg egy kis rumot vagy rumba áztatott mazsolát. agave sziruppal, készíthetjük xilittel A lekvárok közül legjobban a baracklekvár illik a mákos töltelékhez.
A diós töltelék titka az igen finomra darált dió. A diós töltelékhez passzol a mazsola, jó hozzá a rum és a citrom- vagy narancshéj. A tölteléket lazíthatjuk egy kis tejjel, de még jobb, ha reszelt almával tesszük lágyabbá és gazdagabbá. A diós tölteléket édesíthetjük mézzel vagy bármivel, amivel a mákosat is ízesítettük. Fűszerezhetjük is egy kevés fahéjjal, szerecsendióval vagy szegfűszeggel.
A bejgli korábban is elkészíthető, még finomabb is, ha áll...
A bejgli elkészítésének sok sarkalatos pontja közül a kinyújtott tészta töltelékkel együtt való feltekerése az egyik legkritikusabb. Ilyenkor derül ki, hogy a pihentetett tészta elég rugalmas-e, hogy a kihűlt töltelék nem lett-e túl folyós.
Általánosan elfogadott elv, hogy a tészta és a töltelék aránya minimum egyenlő legyen a tésztán belül. A töltelék esetében a sütés már mellékes körülmény (hiszen megfőztük), viszont a túl sok tészta nem fog megsülni, így beszalonnásodik, és a tészta élvezeti és esztétikai értékét is lerombolja. Érdemes odafigyelni, hogy ne maradjon túl vastag a kinyújtott tészta, de túl vékony se legyen, mert akkor sütés közben kireped. Arra is oda kell figyelni, hogy a töltésnél a töltelék rákenésekor ne vékonyítsuk tovább a már kinyújtott tésztát.
Ha kész vannak a hengereink és már a sütőpapíros tepsin pihennek, akkor jön az utolsó megmérettetés: a bejgli lekenése. Mindenki szép, márványos bejgliről álmodik, aminek eléréséhez semmi másra nincs szükség, csak követni az alábbi utasításokat: a tepsire helyezett rudakat óvatosan és vékonyan megkenjük tojássárgájával. Hűvös helyre tesszük (ha befér a hűtőbe, az is remek), és hagyjuk teljesen megszáradni. Ha teljesen megszáradtak, akkor tojásfehérjével is átkenjük a rudakat, megint hűvös helyen hagyjuk megszáradni, ezután készen állnak a sütésre.
A kalács és a bejgli között a tészta a valódi különbség
A tésztát sütés előtt alaposan szurkáljuk meg, hogy a sütés közben
keletkező felesleges gőznek legyen hol távoznia. Ha ezt a mozzanatot
kihagyjuk, a bejglink biztosan kireped. A szurkáláshoz remek egy
hurkapálca vagy egy húsvilla. A lényeg, hogy hosszan beérjünk, és ne
csak a tészta felületét sértsük föl. /olvastam, hogy ha fogpiszkálót szurkálunk a bejglibe, nem fog kirepedni,egy bejglibe kb 10 db, természetesen sütés után eltávolítva!/
A bejglit nem szabad túl forró sütőben sütni, idő kell, amíg a belső tartalom is kellően átsül, süthető alsó-felső láng mellett és légkeverésen is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése