Padlizsán legyező

Őszi piac


Szivárványszínű padlizsán legyező

2 kicsi padlizsán
1 kisebb cukkini
1 sárga paprika
4 paradicsom
2 fej hagyma
(füstölt) tofu
2 gerezd fokhagyma
4 levél bazsalikom
4 kis ág kakukkfű
olívaolaj
só

A padlizsánokat legyezőszerűen vagdossuk be, úgy, hogy ne vágjuk át teljesen, alaposan sózzuk be és hagyjuk 30 percig állni, majd mossuk és töröljük szárazra őket.
Az egyik paradicsomot és a cukkinit karikázzuk fel, a paprikát, a tofut szeleteljük fel , majd a padlizsán zsebeit töltsük meg velük.
Egy tűzálló tálat kenjünk ki olívaolajjal, szórjuk bele az apróra kockázott hagymát, adjuk hozzá a a feldarabolt maradék töltelék zöldségeket és keverjük össze a zúzott fokhagymával , az aprított fűszernövényekkel.
A keverékre tegyük rá a padlizsánokat, takarjuk le alufóliával és helyezzük 180 fokra előmelegített sütőbe 25 percre, majd távolítsuk el a fóliát és süssük további 20 percen át.
/Forrás: recept, kép 90 napos diéta/Judit/ 

Padlizsán előkészítése /lásd előző recept/
25 dkg gomba
1 kg padlizsán
10 dkg sajt /Óvári/
30 dkg paradicsom
10 dkg vöröshagyma
1 dkg margarin

Fűszerek: só, oregáno,kakukkfű,fehérbors
 /4 személy/

A vöröshagymát megtisztiítjuk, a gombát, paradicsomot megmossuk, és mindhárom zöldséget 1 cm-es karikára vágjuk. Egy tűzálló tálat kikenünk margarinnal, a padlizsánokat belefektetjük, és a legyezően szétnyíló közöket megtöltjük zöldségkarikákkal. Meghintjük a fűszerekkel és lefedjük. Előmelegített sütőben
200 fokon kb 40 percig sütjük.A fedőt levéve megszórjuk reszelt sajttal, és visszatesszük a sütőbe, amig a sajt ráolvad.

/Személyenként 1 db  padlizsánt vásároljunk /
 /Gézsi Andrásné receptje/

A rizs

A rizs (Oryza sativa) a világ lakossága több mint felének alapvető tápláléka. A rizs a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik.
Fajtái
A rizs számtalan fajtája között a szemek színe és alakja alapján lehet (többé-kevésbé) eligazodni.
A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát” (korpa és csíra), emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad. A hántolt rizsek egy speciális változata a parboiled vagy opál rizs, melyet még a héjában felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Ez a nyersen hántolt-koptatottnál ízesebb, tápdúsabb, s bár a színe eredetileg barnás, mire megfő, kifehéredik. A hántolt és koptatott fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű, forgalomba kerülhet 'A' vagy 'B' minőségben (a szemtörmelék és az idegen anyag mennyisége alapján). A fényezetlen fehér rizsből fényező anyagok hozzáadásával készül a fényezett rizs.
A hosszú szemű fajták (ezek hossza az átmérőjük négy-ötszöröse is lehet) a főzésnél nem tapadnak össze, „pergősek”, így elsősorban hagyományos köretnek valók. A rövid szemű fajták általában puhábbra főnek, s hajlamosak az összetapadásra, így ezeket könnyebb pálcikával enni, s például gombócnak, pudingnak, tejberizsnek is jobban megállják a helyüket; rizottókészítésre kizárólag ezek használhatóak (különösen a carnaroli ill. arborio fajták).
A sötét színű vadrizs valójában nem rizs, hanem egy másik fűféle, a tuszkaróra (Zizania aquatica) termése, de lényegében ugyanúgy használjuk, mint a pergősebb rizsféléket. Ázsiai receptekben gyakran lehet találkozni néhány speciális fajtával: az Indiában, illetve Pakisztánban termelt – fehér és hosszú szemű – basmati rizzsel, a hasonló megjelenésű (Thaiföldről vagy Kínából származó) jázmin rizzsel, valamint a (főleg Thaiföldön termő) vörös rizzsel; mindhármuk jellemző tulajdonsága, hogy ízük intenzíven aromás.
A rizst már az újkőkor óta ismerték, de szélesebb körben csak a déli hódításokkal terjedt el. A Zhou-korban már általános, fő gabonafélének számított Kína déli vidékein. A rizs északon nem nagyon él meg, bár időről-időre megpróbálkoztak művelésével, hozamban mégsem vetekedhet a helyi gabonafélékkel, melyek közül a legjelentősebb a köles. A rizs sok fajtája közül említésre méltó a borkészítéshez használt nuo. A leégetett erdők helyén termelt rizst „tűzi rizsnek” hívták. A legjobb minőségűnek a mocsári rizst tartották, amely a csapadékos déli völgyekben termett. Az alacsony sikértartalmú geng-rizst a Nagy Csatorna mellékén ültették, és egy aromás változatát (xiang geng) Zhejiangból és Jiangsuból szállították az udvarba. A xian nevű rizsfajta már a 6-7. holdhónapban learatható volt. Korán érő rizs a csampai (chan tao) is, melyet Fujian tartományon keresztül szállítottak Vietnam területéről, és a 11. századtól kezdve terjedt el szélesebb körben. Konfuciuszról azt olvashatjuk a Beszélgetések és mondások (Lun yu) című műben: „Sohasem unta meg a jól tisztított rizst, a húst pedig apró szeletekre vágottan szerette”. A lábon álló rizst tao-nak, a hántolt rizst mi-nek nevezik. A főtt rizs neve fan vagy mifan. A főtt szemes rizs mellett rendszeresen főznek rizsnyákot (mi) és rizslét (zhou), ami egyfajta hígabb mi. Az első rizst a legenda szerint az isteni földműves, Shennong ültette. A rizs nem csak a mindennapok fő ételének számít, de gyakorta az ősöknek, isteneknek felajánlott áldozati ételt is a rizs alkotja. Amerikába először a spanyolok, portugálok vitték be a 16. században

A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és a gyermekáldás szimbolizálja. Elsősorban esküvői szertartásokon tulajdonítanak nagy jelentőséget a „rizsesőnek” vagy a „rizs konfettinek”. Ha a házasságkötő terem vagy a templom ajtajában, a szertartás után, az ifjú pár elé rizst, gabonaszemeket, mákot vagy pénzt szórnak, azt kívánják nekik a megjelentek, hogy életük legyen gazdag és gondtalan s örüljenek a sok utódnak. A filippínók úgy vélik, papucsférj lesz abból a vőlegényből, aki az esküvői ceremónia során a mennyasszony előtt ül. Ha a menyasszony azt akarja, hogy férje minden szeszélyét viselje el, az oltár elé menet vőlegénye lábára kell lépnie. Az esküvő alatti eső a fiatal házasok jólétét és boldogságát jelzi előre. Az esküvői ceremónia utáni rizs-konfetti az ifjú pár számára egész életükre szólóan jólétet és egészséget jelent, ha valamit eltörnek az esküvői fogadáson, az ugyancsak jó szerencsét jelent az ifjú párnak. Németországban az esküvőt megelőző éjszaka a legénybúcsú keretében tányérokat és tálakat törnek össze, mert úgy vélik, hogy ez szerencsét hoz a mennyasszonynak. A törmelékek összetakarítása a fiatal házasok feladata. Az esküvő után rizst szórnak az ifjú párra. Azt mondják, hogy annyi gyereke lesz az újdonsült arának, ahány szem rizs akad meg a hajában. A rizs azonban gyakorta szerepel az étkezéssel kapcsolatban. Távol-Keleten a rizst az utolsó szemig el kell fogyasztani. A japánoknál illetlenség az evőpálcikát az ételbe szúrni, különösen a rizsbe, mivel ez csak gyászszertartásokon, az oltáron elhelyezett rizs esetében szokás. Ebből eredően, ha valaki egy tál rizsbe evőpálcikát szúr, az a halálra enged következtetni. A vietnámiak mielőtt leülnek az asztalhoz enni, az őseik fényképét tartalmazó házi oltárra ételt tesznek, mert azt gondolják, hogy az elődeik velük együtt esznek. Sohasem szolgálnak fel egy tál rizst és egy evőpálca szettet. Mindig legalább két személynek terítenek. Egy tál a halottnak dukál. Rossz néven veszik azt, ha az evőpálcikákat az idegen megérinti, vagy bárki fölöslegesen zajt csap velük. Neveletlenség náluk másnak fogpiszkálót adni. A thaioknál nem szabad az esti étkezésnél az összes rizst megenni, mert egy keveset kell hagyni a ház szellemének. Nem szabad a kihűlt rizst forró rizzsel enni, aki így tesz, a következő útja során könnyen eltévedhet. Nem ajánlatos rizs nélkül fogyasztani az ételt, mert angolkort okoz. A kínaiak szerint a rizs akkor lesz jó, ha a főzéshez annyi vizet öntenek, hogy ellepje a rizst, mint amekkora a szakácsnő hüvelykujjának a felső perce.

A   rizsköret ízesítésére számtalan lehetőség kínálkozik. Tehetünk a főzővízbe őrölt fűszereket, például köményt vagy kurkumát. Az előbbi nagyon erőteljes ízt kölcsönöz az ételnek, ezért csak mértékkel használjuk. A kurkuma alkalmazása azért javasolt, mert szép sárga színt ad a rizsnek, ráadásul kiváló emésztéssegítő, puffadásgátló és étvágyjavító. Olykor egzotikus ízesítésű köretet is tálalhatunk. Szójaszósz, chili és fokhagyma hozzáadásával például kínai-jellegű rizst készíthetünk, a curry, a kömény, a szegfűszeg, a gyömbér és a fahéj pedig indiai ízeket csempész az ételbe. Dúsításra friss bazsalikomot és paradicsomdarabkákat is használhatunk, ekkor kiváló olaszos köret születik. Vöröshagymával ugyancsak növelhetjük az étel élvezeti értékét: ekkor csupán annyi a dolgunk, hogy a finomra vágott hagymát pici vajon megdinszteljük, és ezen futtatjuk meg a rizst. Ha nem szeretnénk, hogy a hagyma benne maradjon, egy egész fejet kell a főzővízbe tennünk, s ezt a főzés végén – még mielőtt a tűzhelyet elzárnánk – eltávolíthatjuk. Adhatunk hozzá még egyéb zöldségeket, például egy kicsumázott paprikát és egy egész paradicsomot.

Régi szakácskönyvek

Zilahy Ágnes

Az 1848-ban született Zilahy nem járt iskolába, bátyjaitól tanult meg írni, olvasni. Apja neves ügyvéd volt, de fiatalon meghalt, ugyanúgy, mint nyolc (!) testvérbátyja. Két válással végződött házasság után újra férjhez ment, és ekkor nyilvános étkezőt nyitott. Bár Nagybányán élt, Budapesten jelentette meg Valódi Magyar Szakácskönyvét 1891-ben, amelynek Előszavában így ír magáról: „Egészen magyar vagyok, ízlésre, szokásokra, s minthogy Erdélyben születtem, főzési modorom túlnyomóan erdélyies”.

Egy régi szakácskönyv története 1891.

Több éve már, midőn egy hangtalan, puszta nyári délután belépett hozzám -Nagyváradon- -gróf.Teleky Sándor, a vitéz, a híres honvédezredes,
mint egy tavaszi napsugár ugy hatott komor lelkivilágomra a gróf úr nyájas biztató szava.

Mert látva küzködő életem s tudva, hogy értek a főzéshez - kérdé: miért nem írok egy eredeti magyar szakácskönyvet?- Nincsenek-e leirott jegyzeteim, valami különlegesebb ételekről?

- Igen, vannak, felelém.
- Ugyan kérem adja ide, hadd nézem át.

Nagy szégyenkezve, elő is álltam egy szakadozott füzetecskével.

Amint érdekkel lapozgatta, időnként megszólalt:
- No lám ezt sem ismerem, ezt sem, ezt sem, pedig milyen ízletesnek képzelem e holmikat.

- Irja le kérem egy könyvbe ezeket az ételeket és még sok mást. Hiszen tárczákat is irt már, tehát ne féljen, jól fog az a szakácskönyv sikerülni. Egész életemben szerettem volna egy olyan szakácskönyvet látni, a melyet olyan egyén írt, a ki írni és főzni is tudott. Ha kegyednek egy ilyen szakácskönyvet írni sikerül, még szerencsés lehet általa.

Némileg remélkedve, hálásan és fellelkesedve fogadtam e jóságos szavakat. Aztán azonnal hozzáfogtam egy ujkori szakácskönyv megírásához. És két hónap alatt meg is írtam. 8 kerek esztendeig nem találtam könyvemnek jóságában hivő lelket. Végre a véletlen, az annyiszor megénekelt véletlen segített engem is.

Most itt van előttem a nemes gróf Teleky Sándor ezredes ur levele, mely igy hangzik:

Nagy-Bányán Deczember 3-án 1891

Igen tisztel Asszonyom!

Nagyon szépen köszönöm a könyvet: jól ettem és jóllaktam belőle.Mondhatom, hogy élvezettel olvastam leirását azoknak a jó magyar ételeknek, a melyeket olyan jóizűen élveztem mig gyomrom volt, annyira nélkülöztem a számkivetésben, s most már vén koromban, csak villa és kanálhegyen ehetem.
Én is konyitok valamit a szakácsság művészetéhez. Nagy mesterem volt, ki titkaiba bevezetett: az öreg Dumas, aki Canem, Soyer magaslatán állott és Brant Savarin tudományát tökélyesitette.

Okos dolgot cselekedtem, amikor tanácsoltam, hogy írjon "Szakácskönyvet": valóban sikerült, s olyan, mint egy pirosra sült, pompás pulykapecsenye.

Isten áldja, üdvözlettel
Teleky Sándor gróf.

Irja könyve bevezetőjében Zilahy Ágnes

Máig érvényes jó tanács a vendéglátáshoz:

"Arra mindig nagyon kell ügyelni egy jó gazdaasszonynak, hogy minden egyes étel tökéletesen jól sikerüljön, hogy elegendő mennyiség legyen belőle, hogy a háziasszony vidám, kedélyes arczczal fogadja vendégeit, és az elkerülhetetlenül előforduló hibákért soha, de soha ne mentegetőzzék.Ha a háziasszony
vendégeit kifogástalan vidám egyszerűséggel fogadja, akkor a vendégeknek nem jut eszébe holmi apró hibákat észrevenni, vagy a háta megett megszóllani."

 

A dió gyógyhatása

Ha a diót emlegetjük, először a bejgli és a diós tészta jut eszünkbe. Pedig sokkal több, mint finom csemege. A diófa minden részét felhasználták régen a gyógyításban és az egészségmegőrzésben. Manapság sajnos feledésbe merültek jótékony tulajdonságai. Az orvostudomány atyja, Hippokratész volt az első, aki írásba foglalta a dió gyógyhatását, és kiemelte féreghajtó, gilisztahajtó voltát. A régi görögök és rómaiak is használtak diókivonatot bőrgombásodás és más bőrfertőzések ellen. Sőt, még halálos mérgek semlegesítésére is felhasználták.

  Tanninokban és polifenolokban gazdag, nem is beszélve a többszörösen telítetlen zsírsavakról. Húsz gerezd dió kb. 2 gramm omega-3-zsírsavat (alfa-linolénsav) tartalmaz, melynek szívre gyakorolt jótékony hatása felbecsülhetetlen.

A dió csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, és gyulladás gátló tulajdonságai is vannak. A cukorbetegségre hajlamos egyéneknél az omega-3 fokozott bevitele javíthatja az inzulinképződést, így csökkentve a cukorbetegség kockázatát. Ezen okból kifolyólag cukorbetegek is fogyasszák bátran: nem növeli a vércukorszintet.

A friss diót fogyasztás előtt áztassuk be egy éjszakára, hogy az enzimgátló réteg lekerüljön róla. Majd másnap szárítsuk meg, és már fel is lehet használni. Ellenkező esetben a szervezetnek sokat kell dolgoznia azon, hogy valamennyi tápanyagot hasznosítson belőle. Így sokkal finomabb is, hiszen nincs olyan kesernyés íze!

Közvetlen fogyasztáshoz a legjobb a friss, idei dió. Sütéshez, pirításhoz használjuk inkább a tavalyról maradt termést. A tavalyi egész diót könnyen felfrissíthetjük, ha egy éjszakára beáztatjuk, és aztán törjük meg. A gerezd szinte pattanva törik majd fogaink alatt, nem is beszélve arról, hogy megindul benne az Élet, ezáltal fokozódik áldásos hatása. A pucolt diót is felfrissíthetjük ugyanezen a módon, az áztatóvizével pedig meglocsolhatjuk a szobanövényeket.

A diót ehetjük kenyérrel, nyers zöldséggel, díszíthetjük vele salátánkat, szórhatjuk zöldséges rizottó vagy durumtészta tetejére! Ledarálva kevés mézzel kikeverve készíthetünk belőle tölteléket, melyet főzés nélkül palacsintába, kásafélék tetejére halmozva, pirított kenyérre kenve fogyaszthatunk.

A dió olaj egy nagyon kellemes ízű magas természetes jódtartalmú olaj. Gazdag telítetlen zsírsavakban. 72%   Kiváló béltisztító, jótékony és kíméletes hatást gyakorol a hasnyálmirigy működésére.

Dió a népi gyógyászatban

A népi orvoslás szerint a dió jótékony hatásai közé sorolható hogy  gyógyít bizonyos tályogokat, és jó a ficamokra. A testen megszünteti a véraláfutásokat. Mézzel, sóval, hagymával keverve pedig a kutyaharapásra jó.

Régen hajnövesztésre is diókészítményt ajánlottak: Pörkölt, őrölt dióhéjat borral, olajjal keverve, a fejbőrre kenve alkalmazták.

Egy régi orvosi javaslat szerint, minden reggel: éhomra vegyünk magunkhoz két-három dió beléből, kevés jó minőségű aszalt fügéből, húsz rozmaring-levélből, két-három só szemcséből készült csemegét, amit összezúzással, töréssel, keveréssel állítunk elő. Ez meg fog védeni a mérgezésektől és a fertőzésektől.

A spanyolok szellemi gyengeség ellen is ajánlják. Kiváló a szívre és az észre – mondják. Javasolják még vérszegénységre, sápadtságra is. Ha valakinek erősödésre, hízásra van szüksége, a dióbél-fogyasztás igen ajánlott. Fehérjetartalma nagyobb, mint a húsé, tojásé, és szinte teljes értékű. A cukorbetegeknek is javasolják, mert cukor- és poliszaharid-tartalma alacsony, emellett a létfontosságú aminosavak és olajok nagyobb részét tartalmazza, és igen tápláló.

 ….
A dióbél egészségmegőrző, szív- és érrendszeri betegségeket megelőző hatása fokozottan érvényesül a dióolajban. Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt. Alzheimer-kórt késleltető hatást is tulajdonítanak a dióolajnak, valamint lázcsillapító hatást is.
DIÓOLAJ - a dióolajban van: Telített zsírsav 10 %, egyszeresen telítetlen zsírsav 14 %, többszörösen telítetlen zsírsav 76 %. Koleszterin nincs a dióolajban
A dióolaj gyógyászati használata - Leginkább gyógykrémek alapanyagaként használatos a gyógyszeriparban, magas E-vitamin-tartalma a bőrre tápláló, bőrvédő, egészségvédő hatású. a dióolaj ergoszterol-tartalma (ami a szervezetben a D-vitamin képzésének egyik előzetes alakja) jó hatású a bőrre, öregedését késlelteti. Ha ajkunk kirepedezik, ne keressünk gyógy-, vagy kozmetikai krémet, ha van otthon kevés dióolajunk, ajkunkat azzal kenjük be! Pótolja a bőrből hiányzó vitamint, zsiradékot, és egészséges a bőrnek. Más bőrirritációk esetén is jól használható, enyhíti, csillapítja a kellemetlen tüneteket.

A dióolajnak kifejezett gombaölő hatása van. A dióolajjal készült gyógykrémek és kozmetikai készítmények kedvező többlethatása a bőrön a gomba elleni védelem, tehát egy bizonyos fertőtlenítés, a gombafertőzés megelőzése vagy kezdődő gombafertőzés leállítása. Ezért szappanok, samponok, napozókrémek adalékanyaga is. Regenerálja a bőrt. Pikkelysömör ellen is alkalmazzák.

a leveleket akkor szedjük, ha a termések fele nagyságúak.
Tea: 2 teáskanálnyi levelet 100 ml vízzel leöntünk, amit felfőzünk, és negyed óra állást követően leszűrjük. Használata gyomor- és bélhurut ellen javallott.
Borogatás: A borogatást leginkább a bőr enyhe gyulladásai esetén javasolják.
Fürdő: Bőrkiütések, bőrbetegségek esetén ajánlott.
 Diókopáncs

dióhéj gyógyhatásai

/Forrás: Ősi gyógymódok/

Étlap kisokos

Zöldbab

 
 

A közkedvelt hüvelyes a kutatások szerint az Újvilágból származik - tudjuk ugyanis, hogy Peruban és Mexikóban már több ezer évvel ezelőtt termesztették. Francia elnevezése (haricot) azték nevéből, tehát az "ayacolt" szóból ered. 1542-ben a híres botanikus, Fuchs írta le nagy pontossággal a növényt. A babot sokáig csak szemesen, frissen vagy szárított formában fogyasztották. Az olaszok voltak az elsők, akik a XVIII. század végén elkezdték friss zöldségként enni a még éretlen, zsenge babhüvelyeket. Így született meg tehát a „zöldbab”. Azóta pedig a termesztők egyre változatosabb és egyre jobb fajtákat nemesítenek.

Meglepően finom...

• 20 dkg zöldbab ötcentis darabokra vágva
• 1 csokor menta 
• 1 citrom leve
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1/2 dl olívaolaj
• só

A babot kevés vízben 15 percig blansírozom, leszűröm, elkeverem a finomra vágott mentával, meglocsolom a citromlével, olajjal, sózom, rászórom a citrom reszelt héját és hidegen tálalom.

A főzés végére akkor marad meg a zöldbab gyönyörű színe, ha igazán bő, lobogó vízben, fedő nélkül főzzük. Ha elkészült, mártsuk hirtelen jéghideg vízbe, mert a hirtelen hőmérséklet változás hatására a növényben található zöld festékanyag, a klorofill fixálódik.

Sütőtök - ősz

A harsogó narancssárga, az ősszel tökéletes összhangban pompázó tök szezonális finomság, amelyet ilyentájt kezdünk egyre gyakrabban szerepeltetni az otthoni menün.

A Dél- és Közép-Amerikában őshonos zöldség igazi vitaminbomba nagyon egészséges
 Mint minden narancssárga színű zöldség, a sütőtök is igen gazdag karotinoidokban, valamint C és B vitamintartalma is jelentős. Több fajtája kapható, a legbiztosabb a hosszúkás alakú sonkatök, ez szinte mindig finom édes lesz.

Sütőtökös tészta
Apróra vágott kolozsvári szalonnát megpirítani, erre tenni  kis kockákra vágott sütőtököt  és addig kevergetni  míg megpuhul, de még nem esik szét, két gerezd szétnyomott fokhagymával ízesíteni.  megszórni   borssal, rozmaringgal és az egészet főtt csigatésztával összekeverni.

 Sütőtök leves

Hozzávalók:
egy közepes sütőtök
2 evőkanál étkezési keményítő
10 dkg vaj
só, bors
3 dl tejszín
1 evőkanál méz
Elkészítés:
A tököt felkockázzuk, majd a megolvasztott vajba beletesszük,5-8 percig sütjük, majd egy kis csésze vízzel felöntjük. A párolást kb. 10-12 percig végezzük.
Besűrítjük az étkezési keményítővel, majd még hozzáadunk 5dl vizet. Összeturmixoljuk, majd jöhet a só, bors. A legvégén tesszük bele a tejszínt és a mézet.




 .

Magyar konyha történet

 

A magyar konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ám manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós, paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.

Az ősi magyar fűszerekhez, ételekhez való visszanyúlás érdekében mogyoróhéjban tekintsük át a magyar konyha történetét.

Az ősi magyar konyha néhány jellemzője mai napig tetten érhető konyhaművészetünkben, ilyenek pl. a következők:

Az általunk igazán ízletesnek tartott ételekben a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmónia jelenik meg, melyből egyik íz sem „lóg ki”, nem válik dominánssá, s éppen ettől élvezetes (pl. gondoljuk az igazi házi húsleves ízeire).

Legfinomabb ételeink egyetlen edényben készülnek, és
ezek mindig leveses, szaftos fogások.

Nagyon sok az olyan tartalmas leves, ami főétkezésnek is beválik, pl. gulyásleves, babgulyás, palóc leves, stb.

Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és alkalmazták a szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több liter levesnek vagy tejnek megfelelő élelmet vihetett magával. Alkalmazták az aszalást és a füstölést is. A téli szálláshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A főzéshez bográcsot használtak, a sütéshez nyársat. A kásafélékből, a gabonákból tejben, vízben főtt kásákat, később kerek köveken sütött lepényeket készítettek. Ezek a lepények átmenetet jelentettek a kenyér és a tésztafélék között. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska és a csipetke.

Ételeik ízesítéséhez előszeretettel használtak tárkonyt, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát, rozmaringot, zsályát, valamint gyümölcsöket (áfonya, fekete ribizke), és virágokat (ibolya, körömvirág, rózsaszirom).

A magyar konyhában mai napig fontos étel-alapanyag a vöröshagyma, káposzta.

A tej savanyításával nyert kötő-, sűrítő- vagy éppen alapanyagok közül is a magyar tejföl és túró nem csupán számos ételünk nélkülözhetetlen kelléke, hanem egyetlen más világkonyhában nem használatos (tejszínt használnak általában).

Mindmáig egyedülálló pl. a kovászos uborka elkészítési módja, máshol nem készítenek ilyen savanyúságot.

A reneszánsz korban Mátyás király konyhája nagy hatást gyakorolt a konyhaművészetre, előtérbe került az élet élvezete, a finom fogások, ízletes lakomák, fantasztikus borok. Ebből a korból már írásos receptek is maradtak fent.

A török hódoltság korában a magyar konyha visszaszorult Erdélybe, és erdélyi konyhaként élt tovább. Az ásványi só elterjedése a konyhában is az erdélyi sóbányáknak köszönhető.

A paprikát Kolumbusz hozta magával Közép-Amerikából, az ebből készült megőrölt fűszer az írásos emlékek szerint a XIX. Században vált használatossá.

A konyhánkban próbáljuk meg hasznosítani a keleti hagyományokon kialakult táplálkozástudomány (makrobiotika) alapszabályait is, melyek a következők:

A mérsékelt égöv népeinek hagyományos tápláléka a teljes gabonafélék (erőt, energiát adnak), a zöldségfélék (gyógyítanak), a hüvelyesek, a gyümölcsök (méregtelenítenek, frissítenek) és olajos magvak. A hideg éghajlaton természetes a hús és a zsiradék fogyasztás. A gabonát (barnarizs, köles, kukorica, hajdina, búza, rozs, árpa, zab) sütve, főzve fogyasszuk. A hüvelyesek fehérjeforrások (bab, lencse, felesborsó). A gyümölcsnek nyugodtan megehetjük minden részét, kifejezetten használunk vele a szervezetünknek.
Mindig a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnyben, mert arra van szükségünk, annak energiái vannak velünk összhangban.
Minden évszakban azt együk, ami éppen terem, legfeljebb természetes módszerekkel tartósított táplálékkal bővítsük étlapunkat.
Figyeljük magunkat, és rájövünk, hogy milyen ételre van szükségünk. Amikor az egyik irányba felborítjuk az összhangot, máris jelez a szervezetünk valamilyen másik oldali élelemre vágyással, amivel ellensúlyozza az eltérést. (Pl. húsos ételek után szomjasak vagyunk, zsíros ételre jól csúszik a bor, stb.)
A legtöbb energiát a cserép, öntött vas edényben való főzés hagyja az ételben. Jó még a zománcozott, acél és üveg edény is.

A főzéshez jó kedvvel, örömmel álljunk hozzá, mert akkor az ételen is érződik majd, hogy ezt jó szívvel készítették.

A főzés a nő, a családanya jelképe. A nő felelős a családi tűzhely melegéért, s ha nem vigyáz rá, a tűzhely kihűl, a család szétesik. A család tagjai akkor tartózkodnak szívesen otthon, ha melegséget, szeretetet, jó főtt ételt (régi mondás, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út), jó illatokat találnak a lakásban. Nem mindegy, hogy a családanya örömet talál-e a főzésben, sütésben, nem véletlen, hogy a magyar nyelv azt mondja, milyen finom ez az étel, érződik, hogy szívvel készült, igen, jó szívvel, szeretettel. Érdekes módon a magyar szokások szerint a szabadtüzű főzésnél szinte mindig az apa főz, így ha időnként is, de részt vesz a tűz táplálásában.

Fontos, hogy a rég elfeledett fűszernövények ízét és hatását újra felfedezve, szeretettel és szívesen használják azokat az ételek elkészítésénél, hiszen fűszerezni egészséges és pompás élvezet.

A jól elkészített ételt szívesen enni: egészség és életöröm.

Forrás: egész-ség,spir.akad.

A csokoládé

Vannak az életünkben olyan pillanatok, amikor szükségét érezzük, hogy kényeztessük testünket-lelkünket egyaránt. Ennek egyik „legédesebb" eszköze a csokoládé, amelyért millióan rajongnak már hosszú-hosszú évszázadok óta.

Csokoládécsodák
Ha hiszed, ha nem a csokoládéra igenis szükségünk van. És nem csak azért, mert nagyszerű érzés, amikor krémesen elolvad a szádban, hanem táplálkozási szempontból sem utolsó. Most felfedjük, mi van a csokoládéban, ami jó a testednek, lelkednek, szellemednek egyaránt.
.Először is, a csokoládét nagyon könnyen emészti szervezetünk. Kutatások igazolták, hogy egy 20 dkg-s csokoládé átlagosan egy órát tölt a gyomrunkban, míg a legtöbb ételféleség ettől jóval hosszabb ideig kering.

Tévhit, hogy az étcsokoládé kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a sokkal ízletesebb tejcsokoládé. Kb. 560 kcal/100 g. Inkább az összetételükben különböznek - míg az étcsokoládé több zsírt, addig a tejcsokoládé több cukrot és több kalciumot tartalmaz (tejcsokoládé: 200-220 mg/100g kalcium, étcsokoládé:
 60 mg/100 g).
A csokoládé jótékony hatása


Segít a stressz és a feszültség oldásában

A csokoládé számos olyan anyagot tartalmaz, amely a szellemi szintedet növeli. A benne lévő szénhidrátok segítik a triptofán felszívódását, amely szerepet játszik a boldogsághormonok termelésében, és ez bizony pozitív hatással van a hangulatodra és csökkenti a feszültséget. A csokoládéban lévő magnézium nyugtató hatása szintén segít a stresszoldásban. Kutatások szerint a csokoládé kitűnő antidepresszáns, a rendszeres - de nem túlzásba vitt - fogyasztása tehát valóban csökkenti a stresszt, és a feszültséget.



Boldogságérzetet biztosít

Ha csokoládét fogyasztasz, gyakran érezheted úgy, hogy testileg és szellemileg egyaránt kiegyensúlyozott vagy. Több összetevője van ugyanis, ami jó hatással van az agyműködésre, és a ,,jólét" érzésére.

Az igazat mondó csokoládé

 Számtani feladvány:

1. Egy hét alatt hányszor kívánod a csokoládét?

(ez a szám nagyobb kell legyen, mint 0 és kisebb, mint 10)

2.  Ezt a számot szorozd  meg 2-vel

(azért, hogy az eredmény páros szám legyen)

3. . Adj hozzá 5-öt

4. Az eredményt szorozd  meg 50-el..

5. Ha már eltelt a szülinapod az idén, adj az eredményhez 1762-öt,

Ha még nem volt szülinapod, akkor adj az

eredményhez 1761-et.

 (Az eredmény egy négyjegyű szám kell legyen)

 6. Most az eredményből vond le a születési éved

Végül az eredmény egy háromjegyű szám. Az első szám azt jelenti, hogy hányszor ennél csokoládét egy héten.

És az utolsó két szám pedig azt mutatja, hogy hány éves vagy.

Csak a 2012-es évben működik  ez a számtani feladvány!

 

 

Hungaricum a tarhonya

 

 

 

A tarhonya egy magyar száraztésztaféle. Hungaricum A rostán átmorzsolva gömbölygetett tésztát tarhonya néven csak 1788-ban és az azt követő években írták le először, mégpedig verses művekben. Az elődök a középkori apró tésztaformák voltak. Elkészítése igen munkaigényes, később ezért foglalta el a helyét a reszelt tészta. Legjelentősebb az alföldi parasztok táplálkozásában volt öregtarhonya, keménytarhonya, sűrűtarhonya, pirított tarhonya formájában.

Az étel eredetije feltehetőleg Perzsiából származik, török közvetítéssel. Magyarországon általánosan az Alföldön terjedt el, mint az egyik leggyakoribb száraztészta.
Maga a tarhonya szó nálunk oszmán-török eredetű, esetleg déli szláv közvetítéssel is. Magyar szóként a tarhonya 1600 körül fordul elő először, akkor még nem tészta, hanem valószínűleg „főtt hús törmeléke” jelentésben
Elkészítésének ideje hagyományosan a nyár első fele, az aratás előtti időszak volt, ezért nevezték a júniusi meleget tarhonyaszárító időnek, a júniusi holdat pedig tarhonyaszárító csillagnak. Tarhonyarostán készítették, és minél kerekebbre sikerült, annál szebbnek tartották. A kész tarhonyát tésztaszárítóra rakták, majd száradás után vászonzacskóban a kamrában tartották.


Szegedi tarhonya, német tarhonya
A szegedi asszonyok különösen híresek tarhonyakészítő művészetükről, ezt a hagyományt máig ápolják. A Tarhonyafesztiválra azonban nem csak Szegedről és környékéről, hanem a Vajdaságból és Romániából is érkeznek nevezések.
A szegedi tarhonya népszerűsége az 1879-es nagy árvíz után mind nagyobb lett, míg első világháborús adatok szerint Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült, 1928-ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit. Propagálásához még Móra Ferenc is hozzájárult tanácsaival.

Elkészítése
Az általánosan ismert alaprecept szerint a lisztet és a tojást sóval összegyúrják (összmaréknyi liszthez számítanak egy tojást), majd tarhonyarostán áttörik. Az így készített tésztát napon szárítják ki. Ebben a formában akár több évig is tárolható. Mezőtúron a tarhonyatésztát nem gyúrták, hanem sodorták, közben vízzel locsolgatták. Az apraját a rostán átszitálták, a nagyját pedig áttörték.
Többféleképpen készítik el. Szentesen a főtt tarhonyát tejföllel vagy tojással keverték el. Általában főzés előtt szárazon, hagymás zsírban, vagy olajon megpirítják, majd paprikával ízesítve sós vízben megfőzik. Az így készült tésztáskását többek között öregtarhonyának, keménytarhonyának, aratótarhonyának nevezik. A nagykunsági pásztortarhonya krumplival, hagymával és szalonnával készül. A tejbetarhonya készítésénél a megpirított tarhonyát tejjel engedik fel és készre főzik.

Keződik az Ősz

Töltött káposzta, de nem a téli

 Nyári csomboros káposzta      /édes káposztából/



Most van a picon friss csombor,  érdemes megszárítva eltenni , mert a káposzta-ételekbe,    /én egy csipetnyit még a húslevesbe is teszek/   tökfőzeléknek kellemes, jó ízt ad.

Hozzávalók:

 : 1 fej édeskáposzta, megfőzve,. 3-4 nagy levelet félretenni, a többit   úgy előkészíteni, mint a töltött káposztához, darálthús a töltelékhez  /szokásos módon, ugyanaz, mint a töltöttkáposzta tölteléke/ 1/2 liter paradicsomlé,csombor /egy kis szál, vagy ha nincs friss 1 kávéskanálnyi szárított/ és egy nagy csomag  friss kapor

Elkészítem a tölteléket a szokásos módon,csak egy kicsit kisebb. egyforma,"batyút"  az edény aljára kevés zsiradék  /olaj, vagy zsír/  /beteritem egy káposztalevéllel   erre teszem a csokor kaprot, csombort, befedem még egy  másik levéllel és szépen elhelyezem a töltelékeket, a kimaradt káposztaleveleket felaprítom,  rászóróm, végül  betakarom, befedem az egészet a   félretett káposztalevéllel. A paradicsomlevet kicsit /kevés cukorral/ ízesitem és ráöntöm a káposztára, úgy hogy ellepje.  Kicsi lángon, lassan főzőm, néha megforgatom, rázom a fazekat, keverni nem szabad../nem igényel nagy odafigyelést, ha kicsi a láng, /  /a paradicsomlevet magába szívja/ a töltelékeket tejföllel meglocsolva , tálalom.   

Kávé horoszkóp

Horoszkóp

Az asztrológia az emberiség egyik legősibb tudománya. Minden napjainkig megismert ősi civilizációban fontos szerepe volt, és napjainkban is sokan művelik. Az asztrológia görög eredetű szó, jelentése „csillagtudomány”. Abból a sok generáció alatti megfigyelésből indul ki, hogy összefüggés van az égitestek kölcsönös helyzete és az emberek jelleme, életük sorsdöntő eseményei között, és ez nemcsak az egyénekre vonatkoztatva igaz, hanem a társadalomban végbemenő történések között is. A nyugati kultúrában a közel-keleti asztrológia terjedt el, míg a Távol-Keleten ettől lényegesen különböző, de egymás közt hasonlóságot mutató rendszerek alakultak ki, melyeket összefoglalóan kínai asztrológiának neveznek.

A horoszkóp eredetét keresve több ezer évet kellene visszautazni a történelemben, bár egyes kutatások szerint több mint tízezer évvel korábbról is találhatunk nyomokat, melyek a horoszkóp ősi formáira utalnak.
Alexander Marschack, ausztrál történelemtudós állítása szerint a paleolit korban keletkeztek azok a faragott rénszarvas csontok, melyek egy közel-keleti ásatás során kerültek elő. A csontokon olyan rajzok voltak kivehetők, melyek egyértelműen a hold ciklikus változásait ábrázolták. Természetesen nem horoszkóp volt még ez, de mindenféleképpen annak ősének tekinthető. A leletek több mint 25000 évesek! Az emberek, más támpont híján az égbolt csillagaihoz viszonyítva határozták meg a természet ciklusait.

I.e. 4000 évvel a sumérok, a lépcsős szerkezetű piramisaikat az éjszakai égbolt megfigyelésére használták.
Ez a kiváltság akkoriban a papok előjoga volt. Egyébként nagy általánosságban is elmondható, ami a világ más asztrológiával foglalkozó civilizációira is érvényes volt, hogy a csillagok fürkészése, azok jeleinek értelmezése és a horoszkóp készítése, mindig a hatalom képviselőihez, az uralkodóhoz közel álló papok, tudósok kiváltsága volt.
A sumérok igen kifinomult asztrológiai tudással rendelkeztek, amit számos fennmaradt emlék is bizonyít. Találtak olyan sumér ékírásos agyag- és kőtáblákat, melyekből kiderül, hogy gyakori elfoglaltsága volt a papoknak a horoszkóp-készítés.

Az idő túllépett a sumérokon, mikor az akkádok i.e. 2350-ben meghódították a Sumér birodalmat.
A felbecsülhetetlen értékű asztrológiai feljegyzéseket saját nyelvükre fordították le. Az akkádok Nap, Hold és Vénusz imádók voltak, de a többi planétát is figyelembe vették a Szaturnusszal bezárólag. Már az akkádok is képesek voltak számításaikkal pontosan előre jelezni a nap- és holdfogyatkozásokat.

I.e. 2000-re a Sumér birodalom helyén Babilóniát találjuk. A babiloni asztrológusok a zodiákus és a pontos asztronómiai számítások bevezetésével továbbfejlesztették az asztrológiát és a horoszkop-készítést. I.e. 600 körül Babilóniából Egyiptomba és Görögországba is eljut az asztrológia tudománya. A hosszú évszázadok, sőt évezredek számtalan megfigyeléséből nyert tapasztalat lassan kialakította a még korántsem tökéletes, de a mai asztrológiához nagyon hasonló formáját.

I.e. 540-re született meg az az elmélet, amely az ekliptikát 12 egyenlő 30 fokos részre osztotta fel.
Néhány ezer évvel ezelőtt az ókori görögök voltak az elsők, akik több emberöltőn keresztüli megfigyelések alapján, illetve, az ősök üzenetit tanulmányozva rájöttek, hogy a nap és a bolygók állása befolyással van minden ember életére és persze ezen belül az egyénére is, és a jövőjükkel kapcsolatban is válaszokat kaphatnak a bolygók állása alapján. A görögökön kívül, tőlük teljesen függetlenül más civilizációk is ugyan erre a megállapításra jutottak, például az aztékok, toltékok, egyiptomiak, maják, indiaiak, kínaiak, stb.

A kínaiak később kezdtek el a horoszkópkészítéssel foglalkozni, de ők voltak az elsők, akik felfedezték, hogy miként befolyásolja a nap helyzete az évszakok váltakozását. Így a mezőgazdaságban is tudatosan tudták használni az asztrológiát.

I.e. 500 körül Platón foglalkozott asztrológiával és nagy szerepe volt abban, hogy az asztrológia tudomány népszérűsödjön, és szélesebb körben megismerhetővé váljanak az addig elért vívmányai, eredményei. Tulajdonképpen a görögöknek köszönhető, hogy a horoszkóp személyre szabott lett. Az asztrológia Görögországban fejlődött olyan szintre, amit ma, mi is ismerünk. Eleinte horoszkópot uralkodók készíttettek önmaguk, családjuk és persze országuk részére. Később aztán az asztrológusok nagyobb népszerűségnek örvendtek, és felkeresték őket nemesek, katonák és kereskedők, akik hajóikkal és karavánjaikkal terjesztették el a görög típusú horoszkópot. A kereskedelem fejlődésének köszönhetően, ezekben az időkben alakulnak ki a Földközi tenger szerte népszerű görög, és egyiptomi jósdák is.

I.e. 300 környékén volt újabb nagy virágkora az asztrológiának Egyiptomban, mely hatást csak fokozott az Alexandriában működő és később tűzvész martalékává vált világhírű könyvtár, ahol nagy számban fordultak elő asztrológiával, és horoszkópkészítéssel foglalkozó könyvek.

Néhány száz évvel később, i.sz. 350 körül, a keresztény egyház megjelenésével és elterjedésével háttérbe szorult a horoszkóp-készítés. Az asztrológiát csak titkos kereteken belül lehetett végezni, hiszen a Pápa ördögi praktikának minősítette az asztrológiával való foglalatoskodást, és kevesen akarták a horoszkóp miatt a máglyán való pörkölődést, karóba-húzást, vagy egyéb más lassú kínhalált kipróbálni.

Az kétségtelen tény, hogy az emberiség történelmében, a horoszkóp jelenünkben éli legnagyobb virágkorát.
Szinte megszámlálhatatlan formában létezik: napi horoszkóp, heti horoszkóp, havi horoszkóp, szerelmi horoszkop, üzleti horoszkóp, kínai horoszkóp, kelta horoszkóp, maja horoszkop, indiai horoszkóp, baba horoszkóp, utazási horoszkóp, vércsoport horoszkóp és még számos más fajta, amit felsorolni is képtelenség./Forrás: Horoszkóp/

Ilyen is van:
Kávé horoszkóp

Kos: Kedveli a kalandokat, és állandóan úton van. Emiatt a tripla adag eszpresszót kedveli, hogy legyen energiája.
Bika: Makacsnak születtek, emiatt kiválasztanak egy bizonyos kávéfajtát és jó ideig hűségesek lesznek hozzá. Például egy egyszerű, mégis elegáns Cappucinót.
Ikrek: Mindig a legujabbat választják a piacról (illetve üzletből), nem számít annyira, hogy eszpresszó vagy cappucinó. Valószinű, hogy a legjobban egy dupla Caffe Latte teszi őket boldoggá, félig koffeinmentesen, félig normálisan.
Rák: Koffeinmentes kávét szereti, a koffein idegessé és lobbanékonnyá teszi őket.
Oroszlán: Kávérajongó, és nem kizárt dolog, hogy nincs kávéautomatája. Egy csicsás csészébe töltött eszpresszó jellemezheti, ami segiíségével a figyelem központjában maradhat egész nap.
Szűz: Zárkózottsága lévén egy egyszerű kolumbiai kávét kedvelne. Mindenki tudja, hogy ez jó, és biztos benne, hogy függővé teszi. Sosem fogadna el egy rossz kávét.
Mérleg: Még az innivalók között is az egyensúlyra törekszik. Szerinte egy kávé tejjel az ideális. Persze egyenlő részre elosztva.
Skorpió: Elbújik egy nagy bögre kávé mögött... jó sok tejjel. De senkinek sem kell tudnia erről. Mintha titok lenne a Skorpió jellemzője ,így sosem tudhatod, mit iszik.
Nyilas: Ma egy karamelles kávé, holnap egy frappé. Ő sem tudja biztosra. Mindegyiket szereti, ugyanakkor egyiket sem. Minden tipust kipróbál szezontól, hangulattól és ajánlatoktól függően.
Bak: Mindig a leghatásosabb módót keresi, tehát talált egy megoldást kávézás terén is. Egy eszpressó megoldja az energia kérdését, ugyanakkor időtakarékos is. Nem szeretné, ha meg kellene álljon a tennivalóival egy kávé miatt.
Vizöntő: Szeret kisérletezni az ízekkel, és mindemellett új ízvilágokat tteremt. Nagy valószinüséggel sosem iszik meg két egyforma izű kávét. Keveri, méricskéli, és addig próbálgatja, amig meg nem találja a számára legfinomabbat.
Halak: Általában kávéhelyettesítőket keres. Nem igazán kedveli a kávét, de ha mindenképp meg kell igya, hozzáad egy csepp különlegességet: tejsziinhabot, alkoholt vagy akár gyümölcskrémet.

 

Kávé és a baklava

A kávéfa  kiejezetten   látványos növény: lombozata dús, levelei ráncosak, fürtökben hajtó, krémfehér virágai küllemükben és illatukban is a jázminra  emlékeztetnek.
A kávét mindenki azonnal összekapcsolja a koffeinnel.Ez a fehér, enyhén keserű izű kristályos vegyület a teának és a kóladiónak is alkaloidja. Serkentő hatása közismert, stimulálja  a gondolkodásért felelős agyi mezőket, enyhíti a fáradtságérzetet, fokozza az izmok teljesítőképességét. A kávéban még sok száz szerves és szervetlen vegyület található,pl. Na , K,  Mg, Fe, rengeteg illóolaj és flavonoid is van. A napi 2-3 kávé tehát igazoltan kedvező élettani hatású. Természetes antioxidáns-tartalma szerepet  játszhat a szervezetben képződő szabad gyökök lekötésében.

Ha fel kellene sorolnunk, milyen keleti édességeket ismerünk, melyiket emlitnénk először, alighanem a baklava  végezne az első helyen. A baklava olyan különlegességnek számított évszázadokig, amelyet csak az uralkodói, főúri udvarokban lehetett megkostólni A baklavát magáénak ismeri fél mditerráneum, egész Észak-Afrika, a Közel-Kelet, az egykori Perzsia Azerbajdzsán, Örményország és a Balkán nagy része is.
 A szultáni palota konyhájában egykor valóságos főzőakadémia müködött, a baklava tésztájának készítése a szakácsok felvételi feladatai közt első helyen szerepelt. Először is a tésztát  pontosan a tepsi méretére kellett nyújtani, de olyan hártyavékonyra,  hogy száz rétegére egy aranyérmét  élével ejtve a pénzdarabnak koppania kellett a tepsi alján! A látványos bemutatót érdeklődő közönség figyelte, és siker esetén a szakács nem csak az állást nyerte el, hanem az aranypénzt is megtarthatta...
  
 Baklava: hozzávalók a tésztához:


30 db réteslap
20 dkg sózatlan, olvasztott vaj,
30 dkg darált dió
10 dkg cukor
1 kávéskanál őrőlt fahéj
15 dkg méz

A sziruphoz

1 szem citrom
10 dkg méz
2-3 dl víz
1darabka narancshéj

15 dkg mézet felmelegítünk, hozzáadjuk a cukrot, és állandóan kevergetve felolvasztjuk.Beletesszük a diót, és jól összekeverjük.Egy tepsit kikenünk vajjal.Ráteriíünk két réteslapot, majd megkenjük olvasztott vajjal, ismét két réteslap következik vajjal megkenve, s ezt ismételjük 10 lapig. Erre kerül a diós töltelék fele, majd kettesével váltogatva ismét 10 réteslap következik.Rákenjük a töltelék másik felét, végül betakarjuk a maradék 10 réteslappal, ügyelve, hogy a tetjére bőven jusson olvasztott vaj. A sütemény tetejét éles késsel bevágjuk olyan formára,ahogy szeletelni szeretnénk, de nem vágjuk át az aljáig. A sütőben aranysárgára sütjük. Amiíg a tészta sül, elkészítjük a szirupot:kicsavarjuk a citrom levét, felöntjük2-3dl vízzel, hozzáadjuk a mézet, összekeverjük, és a narancshéjjal együtt felforraljuk, majd kihűtjük.Amikor elkészült a sütemény, a vágásokat teljesen átvágjuk a tészta aljáig, a forró süteményt meglocsoljuk a kihűlt sziruppal, melyből a narancshéjat kivettük. Végül hintsük meg a tetejét kevés darált  dióval!

Alma - és sütemények

Alma: a gyümölcsök királynője

Érdekes tények az egyik legegészségesebb gyümölcsről. Plusz 5 recept, mely nemcsak finom, hanem egészséges is.
"Naponta egy alma távol tartja az orvost"
E régi mondás is azt bizonyítja, hogy régen a gyógynövények közé sorolták a gyümölcsöt. Az orvostudománynak köszönhetően kiderült, hogy az almának egyedülálló gyógyító ereje van, hála a gyümölcs húsának, ami gazdag pektinben.
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B- vitaminokat, és némi C-vitamint is.
A reszelt alma a kiváló ellenszere a hasmenéseknek, a vérhasnak. Segíti az emésztést, vitamin-, foszfor- és almasav-tartalma miatt az agyra jótékonyan hat, a vese és a máj működését is szabályozza. Az almalé pedig hatékony ellenszere a láznak, rekedtségnek, gyulladásnak.

Az ókortól napjainkig
Az almát már a kőkorban is ismerték, és előszeretettel fogyasztották is. Virágzása mégis az ókori rómaiaknak köszönhető. Ők kezdték el az Alpoktól északra eső területeken is termeszteni. Később pedig elsősorban szerzetesek foglalkoztak, illetve kísérleteztek vele.
Egyértelmű, hogy ez volt a középkor legfontosabb gyümölcse, egyetlen kertből sem hiányozhatott az almafa. Gyógyító hatása már ekkor közismert volt, emésztési problémák, valamint megfázások esetén ettek reszelt almát, vagy ittak almateát. A hedonisták pedig élvezték az almabort, az almapálinkát. Az 1300-as évektől már kereskedni is megérte az almával.
Számos népi hiedelem és babona forrása volt a kedvelt gyümölcs, például a karácsonyi almahámozás szerencsét hozott, amennyiben egyben maradt a héja.
Elterjedésének fő oka, hogy jól tűri szinte az összes éghajlati viszonyt, valamint könnyű tárolni, és sokáig eláll.
Most pedig következzék néhány almás étel, próbáljátok ki!

Almaleves
Hozzávalók:
• fél kg hámozott alma
• 1 tojássárgája
• 10 dkg cukor
• fél citrom reszelt héja
• mazsola ízlés szerint
Elkészítés:
Kockázzuk fel az almát, tegyük lábasba, és öntsök fel vízzel úgy, hogy ellepje, majd főzzük puhára a citromhéjjal. Turmixoljuk össze botmixerrel, majd keverjük el a cukorral, a tojássárgájával és a mazsolával. Hidegen tálaljuk.

Almagömbök fahéjjal
Hozzávalók:
• 3 darab alma
• 15 dkg cukor
• 3 dl gríz
• fahéj
• 2 tojás
Elkészítés:
A megmosott almát meghámozzuk, és lereszeljük. Összekeverjük a többi hozzávalóval, 1 órát állni hagyjuk, majd gombócokat készítünk belőle, és forró, lobogó vízben kifőzzük. Fahéjas cukorral tálaljuk.

Sült csirkecomb almával
Hozzávalók:
• 4 egész csirkecomb
• 2 darab alma
• 1-1,5 dl olaj
• 1-1,5 dl édes fehérbor vagy narancslé
• só
• bazsalikom
• oregánó
Elkészítés:
Az előre besózott combokat tűzálló tálba fektetjük, meglocsoljuk olajjal, borral esetleg narancslével. Rárakjuk az egész almákat, megszórjuk a fűszerekkel, letakarjuk alufóliával, és sütőbe rakjuk. Közepes hőfokon sütjük, kb. 40-45 perc alatt megpuhul, ha puha, levesszük a takarását, és visszarakjuk még 5-10 percre pirulni. Pirulás előtt lehet pótolni a vizet, nehogy leégjen. Ha szeretnénk, egészen szaftosra is süthetjük. Krumplipüré, vagy ananászos rizs illik hozzá

A fahéj

A kellemes illatú fahéj számos sütemény nélkülözhetetlen fűszere, elég csak, ha a cseresznyés, meggyes, szilvás, almás, vagy a sárga- és őszibarackos lepényekre, pitékre, rétesekre, gombócokra, esetleg a fahéjas tortákra, linzerekre gondolunk. De illik a gyümölcslevesekbe, csípős mártásokba, jól megy a cukrozott gyümölcsökhöz és még sok minden máshoz is.

Ha valaki nem szívesen bajlódik a sütemények elkészítésével, akár a kifőtt tésztáját, vagy a fogyasztásra váró gyümölcseit, a tejberizst, a tejbegrízt is megszórhatja őrölt fahéjjal, sőt még a pirítós kenyér sem rossz vele. Különösen cukorbetegeknek ajánlatos, hogy szervezetük kapjon rendszeresen fahéjat, állítólag a napi egy mokkáskanálnyi elfogyasztása az ideális. A népgyógyászok megfázás elleni szerként tartják hatásosnak.



 . Lágy zamata miatt nemcsak a cukrászok és háziasszonyok kedvelt fűszere, édes, átható aromájú illóolaját felhasználják illatszerek, parfümök, fürdőszerek és likőrök alapanyagául, valamint gyógyszerekhez is. Valamikor a fahéj ára oly borsos volt, hogy vetekedett az aranyéval. A középkori Európában a fahéj a vallási ceremóniák bódító illata lett. Kínában és Japánban a hosszú élet reményében gyógyszerként fogyasztják. Tibetben emésztési zavarok esetén és szélgörcsök ellen javasolják, valamint epe- és menstruációs problémákra. Az ókori görögök, zsidók, föníciaiak már ismerték a fahéjat, Egyiptomban nemcsak varázsláshoz, hanem a halottak bebalzsamozásához is felhasználták. Az arabok körében ugyancsak régóra használt ízjavító. Indiában kedvelt fűszer.

Fahéjkrém
1 l tej, 1 kávéskanál őrölt fahéj, 5 tojás, 13 dkg cukor, 10 babapiskóta

Forraljuk fel a tejet a fahéjjal, közben egy jénai tálban keverjük el az egész tojásokat a cukorral. Ha már sima állagú a tojásos cukor, lassan csurgassuk bele a meleg tejet. Tegyük fel a tűzre, és állandó keverés mellett főzzük sűrű krémmé. Ha kihűlt, tegyük fagylaltos poharakba, vagy kompótos tálkákba, a tetejüket szórjuk meg kevés fahéjjal, és díszítsük babapiskótával. Ez utóbbi elmaradhat, mert nélküle is finom.

Villámgyors áfonyás /gyümölcsös/ túrótorta

Hozzávalók:

500 g túró

200 g áfonya vagy egyéb gyümölcs

120 g porcukor

2 dl.tejföl

2 egész tojás

1 csomag vaníliás cukor

egy csomag vaníliás pudingpor  /főzős/

fél citrom reszelt héja

Elkészítés:

1.        a túrót villával összetöröm, majd hozzáadom a porcukrot és a vaníliás cukrot, a két tojást, és az egészet kézi habverővel összedolgozom.

2        belekeverem a tejfölt, és a pudingport , hozzáadom a citromhéjat, majd a túrós krémet egy kivajazott, lisztezett,  /vagy sütőpapírral bélelt/  kapcsos tortaformába öntöm./
  Az áfonyát, vagy a másfajta gyümölcsöt egyenletesen elegyengetem a tetején,, óvatosan megkocogtatom a formát, hogy a gyümölcs kissé belesüllyedjen a masszába.

3        180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-50 perc  alatt készre sütöm.  Porcukorral meghintve kínálom.

  (csak óvatosan a kínálattal, mert a süti nagyon finom, és így hamar el fog fogyni)

Mákos-rácsos

 25 dkg liszt

15 dkg Rama-margarin

l3 dkg porcukor

1 csg vaniliás-cukor

3 tojássarga                         összegyúrni

Toltelék:

20 dkg őrőlt mák. v. dió

2 dl tej

1 evőkanal vaj

3-4 evőkanal cukor,    tejet melegiteni, bele a többit ,  jó elkeverni,

a tötelekbe 2 kozepes alma reszelve, 3 tojas felvert habja, citromheja, keshegyniörölt  fahej

Közepes tepsibe a  tészta  /annyi maradjon, amennyiből rácsot tudunk a tetejere tenni /eleg belesimitani,  toöltelek,  tetejere a maradek tésztából  rácsot.    Tepsiben hagyni hulni,  kis kockara vagva  tálalni  /érdemes elkesziteni dioval is,  tálcán egydiós , egy mákos,    hamar elkészül,  mutatós , és finom.

Garibaldi-galuska 

6 tojás

6 evőkanál tejföl

6 evőkanál rétesliszt

1 liter tej

6 dkg kristálycukor

5 dkg porcukor

1 csg van. cukor

10 dkg vaj

5-5 dkg dió és mazsola

Elkészítés: tojások sárgáját a tejföllel alaposan kikeverjük, majd a lisztet, meg a habbá vert tojásfehérjét belekeverjük.   A tejet a kristálycukorral felforrósítjuk, a van. cukrot beleszórjuk és a tésztából a tejbe mártogatott kanállal nagy galuskákat szaggatunk bele. /Mintha madártejet készítenénk. / Ha a galuskák a tej tetejére feljönnek, szürő-lapáttal kiemeljük, lecsöpögtetjük és az olvasztott vajban megforgatva egy tűzálló tálba fektetjük /vagy sütőtál, tepsi/ Több részletben főzzük ki a tésztát, és rétegenként rakjuk le, a közöket porcukorral, durvára vágott dióval, mazsolával megszórva. A forró sütőbe toljuk, de a lángot mérsékelve kb 10-05 percig sütjük, azon forrón tálaljuk.

Nem szokott maradni, nem tudom milyen hidegen/

Egyszerű elkészíteni,    biztos, hogy "siker"....